MŰANYAG ÓCEÁN – Egy film, ami cselekvésre ösztönöz

A kép forrása: https://muanyagtudatos.blog.hu/2018/11/29/honnan_erkezik_a_szemet_az_oceanokba

A 2020. év első fele a koronavírus-járványról és a bezárkózásról szólt. Ahogy a különféle rendezvények szervezésének, úgy a környezetvédelmi akcióprogramoknak is megálljt parancsoltak az állami szintű rendelkezések. Az iskolai oktatás az internetes felületeken zajlott, ez a helyzet pedig – bár sok tekintetben nehézséget okozott mindkét félnek – új lehetőségeket is teremtett az ismeretanyagok célba juttatására.

A BEBTE Szemétirtók csoportjában szinte folyamatosan napirenden van annak keresése, hogy az iskolákat bevonva miként lehetne a tanulókat aktív környezetvédelmi tevékenységre sarkallni, nem titkolva természetesen azt a szándékot sem, hogy rajtuk keresztül a felnőtt korosztályt is valamiképpen megszólítsuk, érzékenyítsük a téma iránt. A 2020-as karantén idején a megszokottnál valamelyest lazább tanrend lehetőséget adott arra, hogy tanáraik közreműködésével a gyerekek számára ismeretterjesztő filmekhez kapcsolódó feladatokat állítsunk össze.

Kísérletünkhöz a JÖN Alapítvány által magyar nyelven is elérhetővé tett Műanyag óceán című 2016-os dokumentumfilm megtekintése adta a kezdőlökést. Alapvetés, hogy a világszerte tapasztalt drasztikus hulladékhelyzet szinte már-már világvége hangulatot vizionál. Ennek az állapotnak a javítása mindannyiunk érdeke, függetlenül attól, hogy a Föld melyik részén élünk. Nem számít az sem, hogy tehetősek vagyunk-e, vagy nincstelenek, mindenki hozzáadhat valamit a megoldáshoz. Hiszünk abban, hogy minden kis lépésekkel és helyi kezdeményezések szintjén kezdődik, még ha azok világmegváltó szándékkal születnek is.

Sokkoló élmények

A Műanyag Óceán (Plastic Ocean) megrázó film. Nem hatásvadász, hanem valóságos. Bemutat, szemléltet, magyaráz. Nem oktatófilm, mégis sokan, sok mindent tanulhatnak belőle. Ami talán a legfontosabb; rávilágít arra, hogy mit tehetünk, és mit kell már ma meglépnünk ahhoz, hogy a jövőnk, vagy utódaink jövője is élhető legyen ezen a bolygón. Nem „ők”, hanem „én” és „te”. A film megtekintése után ne csodálkozzunk azon, ha picit más szemmel nézünk környezetünkre, ha észrevesszük azt, ami nem odavaló, ha rádöbbenünk arra, hogy eddig hogy voltunk képesek „eldobható” műanyagot használni, vagy ennyi hulladékot termelni, esetleg bármit is a nem megfelelő gyűjtőhelyre dobni.

A kép forrása: https://24.hu/elet-stilus/2018/03/07/iszonyatos-videot-tett-kozze-a-muanyaggal-szennyezett-oceanrol-egy-buvar/

A dorogi Zrínyi Ilona Általános Iskola felső tagozatosai voltak tesztünk kísérleti alanyai. Tóth-Major Krisztina tanárnő jóvoltából hozzájuk juttattuk el a filmet, amelyhez 10 kérdést tartalmazó feladatlapot mellékeltünk. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy mi az, amit a gyerekek megértettek a film mondanivalójából, és mennyiben változott meg gondolkodásuk, esetleg mennyire hat ez az élmény ösztönzőleg későbbi cselekedeteikre?

A visszaérkező dolgozatok mindegyike a tanulók téma iránti fogékonyságára és érzékenységére világított rá. A gyerekek már az alsóbb (5-6.) osztályokban is megértik az alapvető összefüggéseket és jól reagálnak azokra. Például, hogy a Magyarországon eldobott szemét is eljuthat a tengerekig, vagyis mindannyian a világtengerek potenciális szennyezői vagyunk. Belátták, hogy az átlagember jelenlegi életvitele hosszú távon nem fenntartható, mert nem környezettudatos. Látják az állatvilág kiszolgáltatottságát és az emberi közömbösséget. És ami a legfontosabb, hogy a maguk szintjén hajlandóak is tenni ezek ellen. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy ezt a fajta eszközt, lehetőséget a jövőben is alkalmazni kell. Bízunk abban, hogy az iskolák megfelelő helyszínei, a tanárok pedig lelkes moderátorai lesznek ezeknek a vetítéseknek.

Ahogy azt ígértük, a visszaérkező tesztlapokat rangsoroltuk. A következő diákok részesülnek jutalomban:

Madar Erik, Partos Boldizsár, Román Emese, Szőke Dóra.

Az alábbiakban részleteket közlünk a dolgozatokból:

Tettél valaha olyat, amivel kevesebb műanyagszemét keletkezett? 

1. Nem műanyag zacskóba tettem, amit vásároltam, vagy ha kérdezték, hogy kérek-e hozzá zacskót, nem fogadtam el. Ezenkívül voltam Dorogon szemetet szedni az osztályom néhány tagjával.

2. Igen tettem, mondjuk a műanyag palackokat gyakran újrahasználjuk például nem veszünk másik üdítőt hanem abba a palackba ami kifogyott töltünk csapvizet, vagy mondjuk madáretetőt csinálunk a palackokból.

Szoktál-e olyat tenni rendszeresen, amivel csökkented a műanyag hulladék mennyiségét?

1. A lehető legkevesebb feldolgozott terméket vesszük. Sokat tanulok a nővéremtől is, aki egyre többször vásárol magának ruhákat turkálóban. Nem bolti zacskóba, hanem otthon varrt hálóba rakjuk a zöldségeket, gyümölcsöket a boltban.

2. Igen, minél több csapvizet próbál inni a családunk ezzel csökkentve a műanyag palackozott vizek mennyiségét. Tavaly szemétszedést is szerveztem az osztálynak, ennek az volt a célja, hogy sétálgatunk és amit látunk szemetet azt mind összeszedtük igaz csak négyen voltunk, de így is öt zsák szemetet szedtünk össze.

A kép forrása: https://divany.hu/offline/2019/06/08/mentsd-meg-az-oceanokat/

 Ha valaki eldob egy csikket Dorogon az utcán, akkor az hová kerül (válaszodat húzd alá)

Az utcán marad

A szennyvíztelepre

A Fekete-tengerbe

Szennyezheti-e egy dorogi lakos a világóceánokat?

1. Igen, mert például ha a Dunába vagy más folyókba dobjuk a szemetünket, akkor az előbb vagy utóbb a tengerekben köt ki.

2. Igen, ha a szemét a Dunába kerül az onnan a Fekete-tengerbe, majd a Márvány-tengeren és az Égei-tengeren keresztül a Földközi tengerbe juthat, onnan pedig az Atlanti-óceánba.

Miért eszi meg a teknős a műanyag zacskót?

1. Mert tápláléknak hiszi.

2. Azért mert nem tudja megállapítani, hogy ő most mit fog megenni, hogy az most műanyag vagy valami számára jó táplálék.

Véleményed szerint mi a probléma a műanyaggal?

1. Lassan bomlik le, mérgező anyagokat tartalmaz, környezetszennyező, nagyon fel tud gyűlni egy adott területen, és akkor ott már szinte lehetetlen élni és könnyebben megbetegednek az ott élők. Ha megeszik az állatok és sok felgyűlik a hasukban, akkor elpusztulnak. Ha halat eszünk. akkor belénk is jutnak a műanyagból származó méreganyagok. Olyan állatok pusztulnak el nem csak a műanyag miatt, akik nem tehetnek semmiről, mert ebben csak az ember a hibás.

2. Véleményem szerint a műanyagok legnagyobb problémája az, hogy nagyon sok idő kell ahhoz, hogy lebomoljanak aminek van jó oldala is, mint például az, hogy időtálló, de túl magas az ára hiszen sok állat életébe kerül, ha csak úgy eldobjuk őket.

Mennyiben változtatta meg gondolkodásodat és cselekedeteidet a film?

1. Nagyon sok dologban, mint például abban, hogy miközben vásárolok, törekszem az olyan áruk kiválasztására, amelyek nincsenek becsomagolva és mindig a lehető legjobban odafigyelek, hogy még véletlenül se hagyjak szemetet magam után. Szüleimmel is sokat beszélgettünk a filmről, és azóta ők is próbálnak jobban odafigyelni a vásárlásaikra. Ha a maguk kedvéért megvennének valamit, akkor sem teszik már azóta, mert ők is nagyon sajnálják az állatokat, akik nem tehetnek semmiről. Nagyon örülök, hogy megnéztem a filmet.

2. Sokban mert engem teljesen lesokkolt az hogy ilyen mennyiségű műanyag található az óceánok mélyén és mostantól egyre jobban fogok törekedni arra, hogy kevesebb műanyagot használjunk fel.