Hőmérséklet, páratartalom, légnyomás és szén-dioxid mérésére használt műszereink
A Sátorkőpusztai-barlangban végzett feltáró kutatások mellett a barlang klimatikus adottságainak alakulását is igyekszünk nyomon követni. A barlang járatainak túlnyomórészt függőleges elrendeződésű, ráadásul bonyolult, labirintusos jellege érdekes megfigyeléseket hozott. Szilvay Péter immáron két éve heti 3-4 alkalommal rendszeresen végzi megfigyeléseit, amit az alábbi írásában foglal össze.
Ha forró nyáron érkezünk egy barlangbejárathoz, akkor kellemes hűvös légáramlást érzünk a föld alól. Ha fagyos télen megyünk ugyanoda, a bejárat mögött langyos hőmérséklet fogad. Általános törvényszerűség, hogy a nagyobb méretű barlangok belsejének hőmérséklete a felszíni éves átlaghőmérséklet közelébe áll be. A Sátorkőpusztai-barlangban ez az érték 11 Celsius-fok, ezért van a fent leírt furcsa érzékcsalódás. A barlangban a relatív páratartalom a beszivárgó vizek és a lassú légáramlás miatt szinte telített, azaz 100% közeli. Tudjuk azt is, hogy a szén-dioxid (CO2) nehezebb, mint a levegő, ezért a mélyebb üregekben fel tud dúsulni. A felszíni levegő CO2 tartalma 0,02-0,03%. Veszélyes felhalmozódásnak számít, ha eléri a 3%-ot, míg 5% már halálos lehet. Ezek az alapvető légköri szabályok a barlangokban.
A Sátorkőpusztai-barlang klímája a felső bejáratú függőleges kiterjedésű barlangok tipikus példája. Az ilyen üregekbe télen beáramlik a nehéz hideg levegő, lehűti a barlangot, kiszárítja, egyúttal meg is tisztítja a lenti légkört, főleg a felszín közeli zónában. Esetünkben ilyenkor a bejárat közelében 5-8 Celsius-fok körüli a hőmérséklet, a páratartalom 70-90%, a szén-dioxid 0,03-0,10%. Lefelé haladva lassan nő a hőmérséklet, a -30-35 méteres mélységben lévő nagyteremben (Benedek Endre-terem) eléri a 13,3-13,4 Celsiust. A relatív páratartalom már 20 méteres mélységben 100% szokott lenni, kivéve a nagyon hideg napokat. A nagyteremben már szinte kizárólag 100%-os. A CO2 -30 méter alatt 0,15-0,30% körül ingadozik.
Nyáron a felszíni könnyű meleg levegő nem tud behatolni a hidegebb üregekbe, ezért a barlang légkörzése megfordul, lentről fölfelé áramlik. A mélyebben lévő barlangi levegő melegebb, s igy könnyebb, mint a bejárat közeli, ezért van a feláramlás. A bejárati Fogadó-teremben a külszíni hőség hatására nappal 16-18 Celsius-fokig is emelkedik a hőmérséklet, de ez a közvetlen hatás már az 1. létra alatt csökken, s lejjebb már alig érezhető a nyári meleg. A nagyteremben 13,8-14,1 Celsius-fok a maximális érték. A páratartalom az 1. létra alatt mindenütt 100%. Ilyenkor a szén-dioxid szintje is megemelkedik, a Benedek-teremben néha eléri a 2,5%-ot.
Adataink szerint barlangunk hőmérséklete kissé magasabb, mint az éghajlatunkon szokásos átlagos hőmérséklet. Ennek okát egyelőre nem tudtuk kideríteni, de összefüggésben lehet a Duna menti geológiai törésrendszer termálvíz-megcsapoló hatásával.
A barlangi klíma megfigyelése során érdekes jelenséggel találkoztunk. A felszíni légnyomás jelentős mértékben befolyásolja a szén-dioxid-feldúsulást. Alacsony légnyomásnál a mélyből feláramló CO2 kitölti a teljes üregrendszert, a magas légnyomás viszont visszanyomja a gázt a mélyebb, még ismeretlen részekbe. Ha diagramon ábrázoljuk a mért értékeket erősen hullámzó vonalakat kapunk. Télen a mélyebb részeken ingadozik a szén-dioxid értéke, a felsőbb szakaszokon a beáramló hideg levegő tisztán tartja a légkört. Nyáron a mélyszinten állandóan magasabb a CO2 érték, a felsőbb részeken érvényesül a légnyomás pumpáló hatása. Viszont még ilyenkor se mértünk 2,5%-nál magasabb szén-dioxid szintet!
Szilvay Péter
Leave A Comment