A „Vulkánok” fejezet tartalmának állandó bővülése a folyamatosan birtokunkba kerülő irodalom felhasználásának, a bennünket segítő geológus-geográfus-vulkanológus szakembereknek, és nem utolsó sorban a témát feldolgozó tagjaink lelkesedésének köszönhető. Elszántságunkat vulkanológiai kollektívánk 2006. évi megalakítása is jól tükrözi.
A folyamatosan bővülő írásaink alapjául a BEBTE által 1999-2022. között tizenkét alkalommal szervezett dél-olaszországi kirándulások élményei szolgáltak, de „más tollával ékeskedve” (természetesen utalva a szerzőre) különböző írásokat is közkinccsé teszünk a vulkanológia témakörében.
GalleryÚJ ADALÉKOK EURÓPA LEGNAGYOBB VULKÁNJÁRÓL
Ha megkérdezik tőlünk, melyik földrészünk legnagyobb tűzhányója, minden bizonnyal a dél-olaszországi Etnát említjük. Tesszük ezt valószínűleg azért, mert a térképeken, olvasmányainkban elsősorban a szárazföldi képződményeket látjuk, és ehhez köthetők úti élményeink is. Kevésbé gondolunk a szemünk elől rejtett jelenségekre. És ez megtévesztő lehet.
Még mindig aktív a Marsili vulkán, Európa legnagyobb tűzhányója, adták hírül olaszországi szakmai források. A vulkán, amely a Tirrén-tengerben található. A 70 km hosszú és 30 km széles vulkánról eddig a tudósok azt feltételezték, hogy […]
Gallery
AZ ETNA ÚJ DÉLKELETI-KRÁTERÉNEK SZÜLETÉSE ÉS „GYERMEKKORA”
A vulkánokat, különösen a dél-olaszországi Etnát járva megszokhattuk, hogy itt semmi sem tart örökké. A változatos és állandóan változó vidék a pusztulás és megújulás körforgásának egyik legjobb bizonyítéka. Itt sohasem lehettünk biztosak a dolgunkban, nem működik a „megszokás hatalma”. Az Etna minduntalan teszi a dolgát, hol kisebb, hol nagyobb aktivitással. A kutatók és a hegyre látogatók […]
A STROMBOLI 2014. ÉVI AKTIVITÁSÁRÓL
A 2014-es év is hozott némi eltérést a Lipari-szigetek legészakibb tagjának, a Strombolinak működésében. Az új kitörési fázis – melynek során zavar keletkezett a lávaszökőkutas kitörésekben – június 22-én kezdődött; az összes kráternél nagyon felerősödött a stromboli-típusú kitörés és a visszahulló izzó anyag nagy mennyiségben folyt le a Sciarra del Fuoco-n. A kráter teraszának északi […]
ÁLLANDÓ MEGFIGYELÉS ALATT A VEZÚV
Közép-Olaszország rettegett vulkánóriása, a legutóbb 1944-ben kitört Vezúv. A tűzhányó jóllehet jelenleg szunnyad, mégsem tekinthető végleg kihunytnak. A mostani csendes periódus csak erőgyűjtés egy vélhetően igen erőteljes kitöréshez. Általános nézet, hogy minél hosszabb ideig nyugodt egy tűzhányó, annál hevesebb lesz a soron következő aktív időszak. A Vezúv életének legutóbbi 2-3000 éve során, több száz éves […]
A VEZÚV KRÁTERE
Megjelent az Élet és Tudomány 2006/46. számában (2006. november 17.)
A dél-olaszországi Nápoly városa fölé magasodó Vezúv körülbelül 300 ezer éves történetének első írásos emléke ifjabb Pliniusnak Tacitushoz írott levele, amely a Kr.u.79 augusztusában bekövetkező kataklizma részletes dokumentuma. Talán ennek is köszönhető, hogy ez a jelenség – amely során Pompeji, Herculenum és Stabiae városa tűnt el […]
A VEZÚV ÉS A II. VILÁGHÁBORÚ
2005.Korabeli újsághír és beszámoló a Vezúv 60 évvel ezelőtti kitöréséről
Minden bizonnyal az elmúlt évszázad egyik leglátványosabb természeti katasztrófája a Nápoly fölé magasodó hírhedt Vezúv 60 évvel ezelőtti kitörése volt. A jelenség egyesekben rémületet és pánikot keltett, másoknak pedig csodálatára vált. Nyilván míg az előbbiek közé a helyi lakosság, addig az utóbbiak csoportjába azok az emberek […]
ÚJ-ZÉLAND VULKÁNJAI
Az Északi-sziget tájainak kiformálásában a jégnél nagyobb szerepet játszott a tűz. A vulkanikus tevékenység különösen az utóbbi néhány millió évben erősödött meg, s tart jelenleg is. A Tongariro-vulkáncsoport és a Bay of Plenty partja között húzódó vonal mentén a pleisztocénban nagy tömegű andezitláva és –tufa került a felszínre, és ezek 2000-3000 méter magas kúpokat építettek […]
SZANTORIN, EGY LEGENDA ÚJJÁSZÜLETÉSE
„A valóság gyakran fölülmúlja a képzeletet” írja Robert Merle. Az Égei-tenger titokzatos gyöngyszeme. Szantorin (Théra) bronzkori pusztulása és az azt követő csapások a fantasztikum határát súrolják. Az ide látogató nem csupán Görögország legkülönösebb üdülőhelyére, hanem az Európai civilizáció egyik bölcsőjébe érkezik, arra a szigetre, melynek földje a mai napig megfejtetlen titkokat, megválaszolatlan kérdéseket rejt magában, […]
IZTACCÍHUATL ÉS POPOCATÉPETL (MEXIKÓ)
A két – jégsapkát viselő – vulkán a fővárostól, Mexikóvárostól mintegy 60 kilométerre található, délkeleti irányban. Az 5286 méteres Iztaccíhuatl közelebb van, míg az inkább kúpszerű, 5452 méteres Popocatépetl – népszerűen Popo – kissé távolabb fekszik a várostól. Csúcsuk a felhők vagy a köd miatt ritkán látható. Mindkettőt alvó tűzhányónak tartják. Az Iztaccíhuatl vulkánon jelenleg […]
A PARICUTÍN VULKÁNMORFOLÓGIAI JELLEMZÉSE
Magasságát illetően Mexikó vulkánóriásai mögött ugyan eltörpül, földtudományi jelentősége azonban annál nagyobb. Az emberek szeme láttára nőtt ki a földből, azaz a Mexikói-felföldből. Paricutín indián faluban 1943. február 20-án az egyik parasztcsalád a faluközeli földjén dolgozott, ahol délután hirtelen a földjükön képződő hasadékra figyeltek föl, amely az ott már korábban kialakult lyukat keresztezte, mindezzel azonban […]
Legutóbbi hozzászólások