Vulkánok

A „Vulkánok” fejezet tartalmának állandó bővülése a folyamatosan birtokunkba kerülő irodalom felhasználásának, a bennünket segítő geológus-geográfus-vulkanológus szakembereknek, és nem utolsó sorban a témát feldolgozó tagjaink lelkesedésének köszönhető. Elszántságunkat vulkanológiai kollektívánk 2006. évi megalakítása is jól tükrözi.
A folyamatosan bővülő írásaink alapjául a BEBTE által 1999-2008. között kilenc alkalommal szervezett dél-olaszországi kirándulások élményei szolgáltak, de „más tollával ékeskedve” (természetesen utalva a szerzőre) is közkinccsé teszünk különböző írásokat a vulkanológia témakörében.

VULKÁNKITÖRÉSEK ÉGHAJLAT-MÓDOSÍTÓ HATÁSA

A vulkáni kitörés ereje 15 kilométeres magasságba is képes kilökni a kráterből a port és a gázokat, amelyek gőzzé változnak, és az erős szél széthordja az egész földgolyón. Ez a pára hónapokig, sőt évekig is útját állhatja a napsugaraknak, és ily módon erősen befolyásolja az időjárást.
A légkör kutatói józan tárgyilagossággal képesek megítélni azt a színpompás […]

By |január 16th, 2015|Vulkánok, Vulkánokról általában|0 Comments

PROFIT ÉS KOCKÁZAT

A vulkánok gőze ként termel, gyökerüknél mélyen a Föld belsejében ércek rejtőznek, közöttük arany és ezüst, sőt egyes kráterekben gyémánt is előfordul. A tűzhányók hőjéből energia nyerhető, a kihűlt láva építőanyagként, téglaként hasznosítható. A vulkánok termékeny talaján virágzó gazdaságok születhetnek, ezért sokan vállalják a kockázatot, hogy egy váratlan kitörés esetleg mindenüktől megfoszthatja őket.
A Jáva és […]

By |január 16th, 2015|Vulkánok, Vulkánokról általában|0 Comments

PELÉE ISTENNŐ TŰZFOLYOSÓI – A LÁVACSŐBARLANGOK

Az emberek többsége a barlang szó hallatán a mészkőhegyek belsejében található, cseppkövekkel díszített páradús folyosókra, termekre gondol. ez természetes is, hisz a világ barlangjainak többsége a mészkövekben keletkezett karsztbarlang. De a barlangok nemcsak mészkövekben, vagy egyéb savasan oldható kőzetekben keletkeznek, hanem számos egyéb hatásra a gyakorlatilag oldhatatlan kőzetekben is. Ez utóbbiak az úgynevezett nemkarsztos barlangok. […]

By |január 16th, 2015|Vulkánok, Vulkánokról általában|0 Comments

MARÓ KIGŐZÖLGÉSEK

A vulkánkitörések motorjai a magmában lévő gázok. A kitörés jellegét a lávában gomolygó gázok tömege és az a sebesség határozza meg, amellyel azok elhagyják a kőzetolvadékot. A vulkanológusoknak nem kis fáradságába kerül megállapítani a kigőzölgések kémiai összetételét. Nehéz, komoly megpróbáltatást jelentő munka a láva friss kigőzölgésének felfogása. Különösen sikeres munkát végeztek ezen a téren a […]

By |január 16th, 2015|Vulkánok, Vulkánokról általában|0 Comments

MAGMÁK ÉS VULKÁNOK MINT ÉRCFORRÁSOK

A Föld magmatikus olvadékainak, tehát a voltaképpeni „vulkanizmusnak” óriási jelentősége van a technika korában. Nem is annyira maguk a vulkáni olvadékok fontosak, hanem inkább azok az értékes anyagok, amelyeket a mélységből magukkal hoztak. Vulkanikus és magmatikus folyamatok a földtörténet minden szakaszában végbementek. A magmatikus kőzetekben ércek csak igen kis koncentrációban vannak jelen, a kőzetek anyagának […]

By |január 16th, 2015|Vulkánok, Vulkánokról általában|0 Comments

LÉGSZENNYEZŐ VULKÁNOK

Ki ne szemlélné csodálattal Földünk természetes tűzijátékait, a magukból vörösen izzó lávát kibocsátó vulkánokat. A vulkánkitörések azonban nemcsak szilárd halmazállapotú törmelékanyagokat, ún. piroklasztikumokat szórnak ki a felszínre, hanem szemmel kevésbé érzékelhető, emígy jóval alattomosabb gázokat is útjukra engednek: szén-dioxidot, kén-dioxidot, különböző klór- és fluorvegyületeket stb. Ráadásul a gázkibocsátás nemcsak a tűzhányók aktív periódusára jellemző, hanem […]

By |január 16th, 2015|Vulkánok, Vulkánokról általában|0 Comments

KISZÁMÍTHATATLAN IDŐZÍTETT BOMBÁK

…Veszélyes vulkánok Európa közepén is akadnak. A legutóbbi kitörések tizenegyezer évvel ezelőtt zajlottak, helyszínük a Rajnai-palahegységhez tartozó Eifel volt. A vulkánkitörések emlékét a körkörös falú, talajvízzel feltöltött robbanási tölcsérek őrzik. Legismertebb közöttük a Laacher-tó. Az eifeli kitörések okozói azok a földkéregbe mélyen lenyúló zavarási övezetek és normális vetődések, amelyek átvágják az európai lemez litoszféráját. A […]

By |január 16th, 2015|Vezúv és környéke, Vulkánok, Vulkánokról általában|0 Comments

JELENKORI VULKÁNI MŰKÖDÉS A FÖLDÖN

Ha a vulkáni területek térképét megnézzük, feltűnő, hogy a Föld felszínén igen egyenetlen, de nem rendszertelen az eloszlásuk. Négy nagyobb vulkáni övezet jelölhető ki.
Két öv a Csendes-óceán partvidékén és szigetein található. Az egyik Kelet-Ázsiában a Bering-szorostól Indonézián át Új-Zélandig, a másik Amerikában az Aleut-szigetektől a Tűzföldig és az Antarktiszig húzódik. A harmadik övezet nyugat-keleti irányban […]

By |január 16th, 2015|Vulkánok, Vulkánokról általában|0 Comments

ISZAPVULKÁNOSSÁG ÉS A VULKÁNI UTÓMŰKÖDÉS TÍPUSAI

Az iszapvulkánosság az esetek egy részében a valódi vulkánosság vagy utóvulkánosság jelenségcsoportjai közé tartozik, más esetekben viszont csak formai hasonlóságról van szó, s maga az iszapvulkán egyáltalán nem a magmatizmus felszíni megnyilvánulása. Az iszapvulkánosságnak ez a két különböző válfaja az iszap hőmérséklete alapján többnyire biztosan elkülöníthető.
A „meleg” iszapvulkánok minden esetben a vulkánosság kísérőjelenségei. Vulkáni területeken […]

By |január 16th, 2015|Vulkánok, Vulkánokról általában|0 Comments

LÁVAKALANDOK AZ ETNÁN

TÜZES UTAKON

Az Etna Szicília vulkánóriása, s egyben Európa egyik legjelentősebb tűzhányója, a maga 3300 méter fölé nyúló aktív krátereivel és 150 km-es kerületével. Az Etna nemcsak vulkánt, hanem egy egész kultúrát jelent. Kultúrát, mely hagyományaival, történetével, szellemi gazdagságával Dél-Olaszország jelképévé vált. A tűzokádó hegy, vagy ahogy a helyiek nevezik, a „jó vulkán” nemcsak rombol, épít […]

By |január 16th, 2015|Etna, Vulkánok|0 Comments