A „Vulkánok” fejezet tartalmának állandó bővülése a folyamatosan birtokunkba kerülő irodalom felhasználásának, a bennünket segítő geológus-geográfus-vulkanológus szakembereknek, és nem utolsó sorban a témát feldolgozó tagjaink lelkesedésének köszönhető. Elszántságunkat vulkanológiai kollektívánk 2006. évi megalakítása is jól tükrözi.
A folyamatosan bővülő írásaink alapjául a BEBTE által 1999-2022. között tizenkét alkalommal szervezett dél-olaszországi kirándulások élményei szolgáltak, de „más tollával ékeskedve” (természetesen utalva a szerzőre) különböző írásokat is közkinccsé teszünk a vulkanológia témakörében.
ÚJ-ZÉLAND VULKÁNJAI
Az Északi-sziget tájainak kiformálásában a jégnél nagyobb szerepet játszott a tűz. A vulkanikus tevékenység különösen az utóbbi néhány millió évben erősödött meg, s tart jelenleg is. A Tongariro-vulkáncsoport és a Bay of Plenty partja között húzódó vonal mentén a pleisztocénban nagy tömegű andezitláva és –tufa került a felszínre, és ezek 2000-3000 méter magas kúpokat építettek […]
SZANTORIN, EGY LEGENDA ÚJJÁSZÜLETÉSE
„A valóság gyakran fölülmúlja a képzeletet” írja Robert Merle. Az Égei-tenger titokzatos gyöngyszeme. Szantorin (Théra) bronzkori pusztulása és az azt követő csapások a fantasztikum határát súrolják. Az ide látogató nem csupán Görögország legkülönösebb üdülőhelyére, hanem az Európai civilizáció egyik bölcsőjébe érkezik, arra a szigetre, melynek földje a mai napig megfejtetlen titkokat, megválaszolatlan kérdéseket rejt magában, […]
IZTACCÍHUATL ÉS POPOCATÉPETL (MEXIKÓ)
A két – jégsapkát viselő – vulkán a fővárostól, Mexikóvárostól mintegy 60 kilométerre található, délkeleti irányban. Az 5286 méteres Iztaccíhuatl közelebb van, míg az inkább kúpszerű, 5452 méteres Popocatépetl – népszerűen Popo – kissé távolabb fekszik a várostól. Csúcsuk a felhők vagy a köd miatt ritkán látható. Mindkettőt alvó tűzhányónak tartják. Az Iztaccíhuatl vulkánon jelenleg […]
A PARICUTÍN VULKÁNMORFOLÓGIAI JELLEMZÉSE
Magasságát illetően Mexikó vulkánóriásai mögött ugyan eltörpül, földtudományi jelentősége azonban annál nagyobb. Az emberek szeme láttára nőtt ki a földből, azaz a Mexikói-felföldből. Paricutín indián faluban 1943. február 20-án az egyik parasztcsalád a faluközeli földjén dolgozott, ahol délután hirtelen a földjükön képződő hasadékra figyeltek föl, amely az ott már korábban kialakult lyukat keresztezte, mindezzel azonban […]
A NEVADO DEL RUIZ RETTENETES ÉBREDÉSE
1985. november 13-án, a kolumbiai Andokban található Nevado del Ruiz kitörésekor az évszázad legnagyobb tömegű és leggyilkosabb laharjai zúdultak alá, csaknem teljes egészében lerombolva a krátertől 72 km-re, a Magdalena-medencében fekvő Armero városát. A laharok közel 23 ezer embert megöltek és 4400-at megsebesítettek; 5100 ház megsemmisült és 210 ezer hektár termőföld tönkrement. Ez a vulkánkitörés […]
AZ EREBUS: VULKÁN AZ ANTARKTISZON
Alig ismerjük az Erebust, de azért elég jól, hogy tudjuk róla, más mint a többi hegy. Bolygónk legdélebbi aktív vulkánjáról van szó. Ez a 4023 m magas kolosszus (amelyből 206 m a víz alatt van), az Antarktisz legnagyobb bemélyedését, a Ross-tenger bejáratát őrzi. Nevét felfedezőjének, James Ross hajójának köszönheti. A lávató valószínűleg már ekkor, 1841-ben […]
ÚJRA LÁVASZÖKŐKUTAK A STROMBOLIN
2003. december 7.
Közel egy évnyi „üzemzavar” után, ismét a tőle megszokott módon működik a Tirrén-tenger világítótornyának is nevezett Stromboli, Földünk egyik legaktívabb tűzhányója.
A Lipari-szigeteken – Szicíliától északra, Milazzo kikötőjétől kb. 30 km-re lévő, 926 méteres magasságba emelkedő szárazulat –, mint ahogy a szigetcsoport összes tagja, teljes egészében vulkáni működésnek köszönheti létrejöttét. Stromboli érdekessége többek között […]
AZ IZLANDI POMPEJI
2005. június.15.
Az izlandi Morgunbladid napilap címoldalon számolt be geológusok tanulmányáról egy nemrégiben felfedezett XIV. századi településsel kapcsolatban. Ármann Höskulddson és Thorvaldur Thórdarsson vulkanológusok szerint 1362-ben egy forró hamuból, izzó kőzetből és gázokból álló ún. piroklasztikus folyam (más néven ártufa) ereszkedett le nagy sebességgel az Öræfajökull vulkánról a környező farmokra és pusztította el azokat, több száz ember halálát […]
ASCENSION-SZIGET (Közép-atlanti-hátság)
A vulkanikusan aktív Közép-atlanti-hátság része, az Ascension- (kiemelkedő) sziget ma egy hegycsúcs, amely 3048 méternyire magasodik az atlanti tengerfenéktől számítva. A Közép-atlanti-hátság a földkéreg gyenge pontja – amikor Afrika és Európa az észak- és dél-amerikai-lemez felé nyomult, a megolvadt kőzet felfelé törekedett, és végül kiemelkedett a tengerfenékről. A kibukkanó kőzetből lett a sivár sziget talaja, […]
ARENAL (Costa Rica)
Az Arenal (1636 méter), a csendes-óceáni perem heves Tűzgyűrűjének termetes tagja a tudósok tipikus álomvulkánja. Tökéletes kúp alakú, a világ egyik legaktívabb vulkánja, amely 15 percenként köp olvadt lávát, néhány óránként pedig kisebb ház méretű, vörösen izzó szikladarabokat hajigál ki magából. Az ország kilenc aktív vulkánja közül a legfiatalabb, 1500-tól 1968. július 29-ig nyugvó állapotban […]
Legutóbbi hozzászólások