Egypercesek

Rovatunkban rövid, képmagyarázatokat, bővített képaláírásokat találhatsz. Az itt megjelenő írásaink alapját az Élet és Tudomány folyóiratban immáron több mint egy évtizede rendszeresen megjelenő hátlapcikkeink szolgáltatják. Természetesen ezeken kívül is megjelentetünk itt rövid írásokat, Örkényi meghatározással élve ún. „Egyperceseket”.

VASVIRÁG

Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 1999/35. számában jelent meg.
 

Az aragonit ágas-bogas, korallszerű, sokszor hófehér változatát nevezik így. Kémiai összetétele azonos a kalcitéval (kalcium-karbonát). Főként barlangokban és bányákban alakul ki, s a vasérctelepek oxidációs zónájában fordul elő. A kristályok mérete néhány milliméter és több deciméter között változik.
Érctelepekben általában másodlagosan alakulnak ki a csavart, […]

By |szeptember 24th, 1999|Egypercesek|0 Comments

„SIVATAG RÓZSÁJA”

Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 1999/12. számában jelent meg.

Az élő és az élettelen világ habitusában természetük különbözősége ellenére is sok közös jellemvonást figyelhetünk meg, s ez a felismerés tükröződik abban, hogy a földfelszín más-más részein kialakult különleges formavilággal rendelkező ásványok, kőzetek egyes változatait elnevezésükben a virágokhoz, növényekhez, vagy az állatokhoz hasonlítják (bányavirág, vasvirág, kénvirág, mohaachát, „inkák […]

By |március 15th, 1999|Egypercesek|0 Comments

ZÚZMARATÜSKÉK

Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 1998/51-52. számában jelent meg.

Hideg őszi és téli reggeleken gyakran tanúi lehetünk annak a jelenségnek, amikor a talajon, a faágakon vagy épp a szabadban hagyott gépkocsinkon néhány milliméteres, esetleg 1-2 centiméteres fehér jégtűk, jégkristályok alakulnak ki. Ez a képződmény – a zúzmara – többnyire csak tartós, nagyon hideg […]

By |december 24th, 1998|Egypercesek|0 Comments

GALENIT HERZSABÁNYÁRÓL (Észak-Erdély)

Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 1998/49. számában jelent meg.

Az ólom legfontosabb érce. Főleg hidrotermás érctelepekben keletkezik, ahol közepes hőmérsékletű (200-300 Celsius-fokos) oldatokból válik ki szulfid formájában, más ásványok társaságában, elsősorban szfalerittel együtt.
Könnyen felismerhető szabályos kocka vagy oktaéder alakjáról, ólomszürke színéről, erős fémfényéről, puhaságáról (K= 2,5-2,75) és magas fajsúlyáról (7,6).
Ólomtartalma (86,6 %) mellett […]

By |december 4th, 1998|Egypercesek|0 Comments

KALCITRÓZSÁK

Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 1998/44. számában jelent meg.

A kalcit neve a görög khalix szóra vezethető vissza, jelentése mész, mészkő, habarcs. Az európai nyelvekbe a latin calx, calcis közvetítésével került át. Régi magyar elnevezése, a mészpát szintén mésztartalmára utal (vegyi összetétele: kalcium-karbonát).
A természetben rendkívül változatos színben, méretben, formában megjelenő kalcitnak több mint 600 […]

By |október 24th, 1998|Egypercesek|0 Comments