Rovatunkban rövid, képmagyarázatokat, bővített képaláírásokat találhatsz. Az itt megjelenő írásaink alapját az Élet és Tudomány folyóiratban immáron több mint egy évtizede rendszeresen megjelenő hátlapcikkeink szolgáltatják. Természetesen ezeken kívül is megjelentetünk itt rövid írásokat, Örkényi meghatározással élve ún. „Egyperceseket”.
EGY JÓ BARÁT EMLÉKÉRE
November 20-án kaptuk a döbbenetes hírt kedves barátunk, Pecze Imre váratlan haláláról. Felfoghatatlan, hogy nincs többé. Azon kevesek közé tartozott, aki nélkül számunkra nem volt aggteleki kirándulás, Baradla-túra, akivel minden alkalom előtt hosszú perceken át beszélgettünk telefonon az éppen aktuális barlangi állapotokról, vízállásról, árvízről, szárazságról, látogatókról és persze egy kicsit magánéletről is. Ő volt az aki […]
TRONDHEIM KERESKEDŐHÁZAI
A fővárostól, Oslótól 500 km-re északra, Bergentől pedig 630 km-re északkeletre, az ország „nyakánál”, a Nidelva-folyó torkolatánál találjuk Norvégia harmadik legnagyobb városát, az idei adatok szerint 190 500 főt számláló Trondheimet.
A települést, amely 1217-ig egyben az ország első fővárosa volt, Olav Trygvasson (később Szent Olav) király alapította 997-ben. Trondheim turisták számára kihagyhatatlan látványosságai között talán első […]
GIPSZ
A leggyakoribb szulfát ásvány (CaSO4 x 2H2O). Tökéletesen hasad, rendkívül puha, körömmel könnyen karcolható. Monoklin rendszerben kristályosodik, s gyakran alkot ikerkristályokat, például fecskefarkot, andráskeresztet, rózsát, montmartre-it, stb.
Színe a benne található szennyeződések szerint az áttetszőtől a fehéren át a feketéig szinte bármilyen lehet. Megjelenésére egyaránt jellemző az oszlopos, táblás, tűs vagy lencse alak. Átlátszó monoklin változata a […]
SZFALERIT
A szfalerit szabályos rendszerben kristályosodik. Sűrűsége 3,9 – 4,2. Színe a kritályrácsába épülő egyéb elemektől függ. Például a fekete változat a vastól kapja színét, neve a marmatit. Tág hőmérsékleti határok között képződik. Szulfidos ércesedésekben kisebb-nagyobb mennyiségben mindig jelen van. Gyakran galenittel együtt jelenik meg. Lengyelországban tömegesen előforduló darabjai csiszolva látványos példányai lehetnek az ásványgyűjteményeknek. A Kárpátokban […]
RODOKROZIT
Magyarul málnapátnak nevezik, de az eredeti görög elnevezés is a színre vezethető vissza (rhodokhrosz = rózsaszín). A régen használatos mangánpát név a vegyi összetételére utal. Dél-Amerikában „inkák rózsája” néven hívják, ez pedig a lelőhely szerint alakult ki.
Kémiai összetétele mangán-karbonát, a mangán fontos érce. Színe a rózsapirostól a fehérig változik. A dél-amerikai példányok szépen, szalagosan sávozottak, […]
PIRIT, A „BALGÁK ARANYA”
A szilárd földkéreg negyedik leggyakoribb eleme a vas, melynek egyik legelterjedtebb érce a pirit. Elnevezése az ógörög pür (tűz) szóra vezethető vissza, mely nagy keménységére utal.
Ütésre ugyanis szikrát vet. Régen ezért tűzcsiholásra is használták.
„Balgák aranyának” is nevezik, mert szépen csillogó aranysárga színe miatt sokan összekeverték, illetve keverik az arannyal.
A múlt századi nagy „aranylázak” idején (pl […]
MALACHIT
Neve a görög malakhé szóból származik, melynek jelentése mályva. Onnan ered, hogy az ásvány színe a mályvalevélhez hasonló. De vannak, akik nevét a szintén görög malakosz szóból eredeztetik, mely puhát jelent. Valóban nem túl kemény ásvány, a Mohs-skála szerint 3,5 – 4 között változik.
Már az ókori Egyiptomiak is ismerték és használták arcfestékként, napjainkban pedig a […]
SZÉLMARTA KŐGOMBÁK
Románia egyik geológiai érdekessége a Keleti-Kárpátokhoz tartozó Bucsecs-hegység lepusztuló platóján 2240 méteres magasságban található Babele-sziklacsoport (lásd a fenti képen). A triász-jura korú mészkőre itt homokkő rétegek (flis) és vulkáni kőzetek települtek. A hegység felgyűrődésekor az üledékes kőzetek maguk fölött emelték ezeket a kőzetkifejlődéseket is. Az elsősorban glaciális jellegű lepusztulási folyamatok során a magmás eredetű kőzetrészek […]
A MEGCSONKÍTOTT FÖLDVÁRI ALADÁR-BARLANG
Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 2015/10. számában jelent meg
Az idén 30., a világörökségi státusz elnyerésének pedig 20. évfordulóját ünneplő Aggteleki Nemzeti park területén, Bódvarákó szomszédságában található a semmivel össze nem téveszthető, csapott tetejű Esztramos hegy. Belsejében egykoron működő vasércbánya tárta fel többek között a Rákóczi-barlangokat, míg a hegy tetején 1948-1996 között üzemelő […]
FLOROIU DUZZASZTÓGÁT
Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 2015/2. számában jelent meg.
A XX. század közepén számos duzzasztógátat építettek Romániában, kihasználva a hegyi folyóvizek hidroenergetikai potenciáját. Ekkor épült a Dregán festői szépségű völgyében a Kolozsvár-Nagyvárad közötti főút nagysebesi leágazásától déli irányban 21 kilométerre egy völgyszűkületben körülbelül 750 méteres tengerszint feletti magasságban Románia legmagasabb duzzasztógátja, mely eléri […]
Legutóbbi hozzászólások