Rovatunkban rövid, képmagyarázatokat, bővített képaláírásokat találhatsz. Az itt megjelenő írásaink alapját az Élet és Tudomány folyóiratban immáron több mint egy évtizede rendszeresen megjelenő hátlapcikkeink szolgáltatják. Természetesen ezeken kívül is megjelentetünk itt rövid írásokat, Örkényi meghatározással élve ún. „Egyperceseket”.
HERCULANEUM ARCA
Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 2013/34. számában jelent meg
A világ leghíresebb vagy inkább leghírhedtebb vulkánkitörésének kétségkívül a mai Nápoly fölé magasodó Vezúv Kr. u. 79 augusztusában bekövetkezett kataklizmáját tartjuk.
A tűzhányó egyfelől rettenetes, emberéletek ezreit követelő pusztítást végzett, de paradox módon hihetetlen épségben konzerválta a pusztulás pillanatát. Így – hála a régészet tudományának […]
SOČA-FOLYÓ SZURDOKVÖLGYE
Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 2013/12. számában jelent meg.
Soča Európa egyik legszebb folyója, a szlovéniai Júliai-Alpokban, a Trenta-völgyben ered 873 méteres tengerszint feletti magasságban, körülbelül 30 kilométerre Bovec fölött.
Magyarországról sokan keresik föl, mivel közel van déli határunkhoz, és több utazási iroda is szervez oda, illetve a környékére a vadvízi túrák szerelmeseinek különböző programokat.
Vadregényes környezete, […]
A VULCANÓI ISZAPFÜRDŐ
Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 2011/33. számában jelent meg.
Olaszországban, Szicíliától északra elhelyezkedő, hét lakott szárazulatból álló Lipari-szigetek legdélibb tagja, a 22 négyzetkilométernyi alapterületű festői Vulcano, a mitológiai Vulcanus isten lakhelye, a vulkánosság névadója. Vulcano kitöréséről már az ókorban is születtek feljegyzések (pl. Thuküdidész, Kr. e. 425., Arisztotelész, Kr. e. 330), de a […]
A VULCANÓI ISZAPFÜRDŐ
Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 2011/33. számában jelent meg
Olaszországban, Szicíliától északra elhelyezkedő, hét lakott szárazulatból álló Lipari-szigetek legdélibb tagja, a 22 négyzetkilométernyi alapterületű festői Vulcano, a mitológiai Vulcanus isten lakhelye, a vulkánosság névadója. Vulcano kitöréséről már az ókorban is születtek feljegyzések (pl. Thuküdidész, Kr. e. 425., Arisztotelész, Kr. e. 330), de a […]
AZ ÁGNES-AKNA HASADÉKÁBAN
Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 2011/22. számában jelent meg
A nagy múltra visszatekintő Dorogi-medence egykori mélyművelésű szénbányái egyetlenegy kivételével bezártak. A Tokodaltáró község belterületéről nyíló Ágnes-akna azonban ma is üzemel. Igaz, a bányászat itt ma már mást jelent; a karsztvíz kiemelését.
Az Aqua Európa Kft. által működtetett üzemben – a táró bejáratától 3 km-re – […]
A ROSIM-GLECCSER VÍZESÉSE
Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 2010/43. számában jelent meg.
Amíg a kárpáti magashegyekben csak közvetett jelét láthatjuk egykori gleccsereknek (cirkuszvölgyek, tengerszemek, morénahalmok), addig az Alpokban – igaz egyre csökkenő kiterjedésben – magukat a jégfolyamokat is megfigyelhetjük. Az Alpesekben napjainkban hozzávetőlegesen 3000 méter környékén húzódik a hóhatár, s e felett találkozunk magával a tartós […]
„HEGYEK, FÁK, FÜVEK…”
Ültünk Kedvesemmel az Egyeskő tetején, s közben valami kimondhatatlan boldogság és megnyugvás áradt szét közöttünk. Részben a sikeres feljutás öröme, részben az a csodálatos és lélegzetelállító kilátás, ami innen a szirt tetejéről nyílik a környező tájra: az Öcsém-hegy híres ördögmalmaira, a kicsit távolabb húzódó Hargita vonulataira, a hegyláncok közt elterülő völgyekre, medencékre, a Nagy-Hagymás meredek […]
ÖRDÖGÜSTÖK
Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 1999/41. számában jelent meg.
A szűk és meredek sziklaszorosokban, barlangokban, ahol nagy sebességgel és energiával áramlik a víz, viszonylag gyakori karsztforma az ördögüst. Itt a víz oldóhatása mellett még nagyobb jelentősége van az általa szállított törmelék korráziós tevékenységének.
A lebegtetve, vagy a mederfenéken csúsztatva, görgetve szállított törmelék ugyanis a […]
SZEKÉROLDALAK
Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 2003/7. számában jelent meg.
A Rila-hegységben fakadó Iszker előbb áthalad a Szófiai-medencén, majd átvágva a Nyugati-Balkán hegységet, a Vracai-hegység vadregényes szurdokvölgyében kanyarog Kurilo és Mezdra kisvárosok között, amit maga mélyített ki.
A sziklakatlan északi szélén a meredek hegyoldalban hirtelen tűnik szemünk elé a népnyelv által szekéroldalaknak (Ritlite-nak) nevezett függőleges […]
MULANDÓSÁG ÉS ÚJJÁÉLEDÉS MINT SZENZÁCIÓ – A virágzó katasztrófaturizmus
A vulkánokon tett kirándulások során maguk az emberi méretekhez viszonyított arányok azok, melyek leginkább lenyűgöznek. A megállapítás különösen igaz akkor, amikor a tűzhányó tevékeny, s mi magunk is részesei vagyunk a változásoknak. Tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy szinte nincs két egyforma kirándulás. A kitörések, illetve az azok nyomán bekövetkező változások minduntalan meglepetésekkel szolgálnak. Ha az egyik alkalommal […]
Legutóbbi hozzászólások