A „Vulkánok” fejezet tartalmának állandó bővülése a folyamatosan birtokunkba kerülő irodalom felhasználásának, a bennünket segítő geológus-geográfus-vulkanológus szakembereknek, és nem utolsó sorban a témát feldolgozó tagjaink lelkesedésének köszönhető. Elszántságunkat vulkanológiai kollektívánk 2006. évi megalakítása is jól tükrözi.
A folyamatosan bővülő írásaink alapjául a BEBTE által 1999-2022. között tizenkét alkalommal szervezett dél-olaszországi kirándulások élményei szolgáltak, de „más tollával ékeskedve” (természetesen utalva a szerzőre) különböző írásokat is közkinccsé teszünk a vulkanológia témakörében.
AMIKOR KŐ HULL AZ ÉGBŐL
Valamikor az „ahol tűz van, ott ég is valami” mintájára, az emberek úgy gondolták, hogy a vulkánok a Föld belsejében keletkező tűz elvezetésére szolgálnak. Ezért a vulkánkitöréseket kísérő homokot és port hamunak, a kráterből kilökődő izzó lávadarabokat pedig, amelyek különös, kormos törmelék formájában hullottak vissza, salaknak nevezték. A Krakatau 1883-as kitörése után a British Royal […]
A LÁVÁKRÓL
A lávák a vulkán egyáltalán nem lebecsülendő fegyvertárában a legkevésbé veszélyes fegyverek közé tartoznak. Érkezésük mindig jól látható, majdnem mindig elég gyorsan el lehet menekülni az útjukból. Minden veszélytelenségük ellenére azonban, vagy talán éppen azért, a megkapóan érdekes természeti tünemények közé tartoznak. Egy kihűlt lávaárról letört bazaltdarab nem kimondottan gondolatébresztő tárgy, az esetek többségében úgy […]
A HULLOTT PIROKLASZTIKUS KŐZETEK
A piroklasztikus vagy „tűzi törmelékes eredetű” kőzetek közül a horzsakő a legismertebb, ez azonban csak egyike annak számtalan típusnak, amelyeket a tűzhányók szilárd törmelékanyagként lövellnek ki magukból.
A hullott piroklasztikumot röviden tefrának is szokták nevezni. A tefra tulajdonképpen a vulkánok által kilövellt mindenfajta szilárd törmelékanyag gyűjtőneve, s bázisostól savanyúig magában foglalja az összes kőzetfajtát. Egy adott […]
A VULKÁNOK KAPCSÁN MEGFOGALMAZHATÓ KÜLDETÉSÜNK
Kedves Olvasónk! A tűzhányókról szóló fejezetünket az Önök visszajelzése alapján alakítottuk olyanná, amilyennek a legtöbben látni szeretnék. Mivel az oldal kapcsán kapjuk a legtöbb visszajelzést, igyekszünk a látogatók igényeit a tőlünk telhető módon kielégíteni. […]
POZZUOLI ISMÉT ÁMULATBA EJT
A legváratlanabb felfedezésre egészen a közelmúltban, a XX. század 70-es éveinek elején, Pozzuolinál került sor. Ez a város, akárcsak Baiae, a Nápolyi-öböl partjainál fekszik. Egykor a rómaiak legnagyobb földközi-tengeri kikötője volt. Később Ostia, Róma „tengeri kapuja” elhomályosította Pozzuoli fényét. Ostiában a régi hajóállomásokat borította el a víz. Pozzuoliban a tengeri kikötő ugyancsak víz alá került… […]
SZOLFATÁRA: DANTE POKLA
A Nápoly-közeli vulkanizmus nem csupán a Vezúvra korlátozódik. Méltán az egész campaniai táj ékszerdobozának nevezett híres öblétől nyugatra nyílik az itáliai félsziget legvulkanikusabb régiója, a Pozzuoli-öböl. A festői szépségű Pozzuoli-öböl a Nisida-félszigettől a híres Miseno-fokig terjed. A térség horizontját a szintén vulkanikus Ischia-sziget zárja le.
A körülbelül 80 km2 kiterjedésű Campi Phlegrein (Lángoló mezők), valamint Pozzuoli városán […]
KITÖRŐ LELKESEDÉS – Újabb izgalmak az Etnán
Az írás rövidített változata a Hegyisport és Turista Magazin (HTM) 2008. augusztusi számában jelent meg
„Az általatok kért, csúcskráterekre vezető túra mellett az Etna jelenlegi kitöréséhez is elviszünk titeket” – hallatszott a telefonban újdonsült ismerősünk hangja. Jóllehet júniusi dél-olaszországi programunkat még itthonról szerveztük, annak végrehajtását azonban mindenképpen a tűzhányó aktuális tevékenységétől kívántuk függővé tenni.
A Calabria felé […]
AMIKOR A FÖLD MEGHASAD – „Vulkánkommandó” az Etnára
(A 2006. november 8-12-i Etna-expedíció túrabeszámolója)
A cikk megjelent a HTM (Hegyisport és Turista Magazin) 2007. februári számában
A felszerelést már jó előre összekészítettük. Társaimmal több héten át, naponta több órát töltöttünk az internet előtt, míg végre elérkezettnek láttuk az időt.
Vulkanológiai kollektívánk tagjai gyakran figyelik az Etnát webkamerán, igaz, többnyire csak csendes hegyoldalakat és ködös hegycsúcsot látunk. […]
ÚJRA A STROMBOLIN – Hegy kirobbanó formában
(A cikk rövidített változata megjelent a HTM (Hegyisport és Turista Magazin) 2006. októberi számában
Már az ókori hajósok is a Földközi-tenger világítótornyának nevezték a Szicíliával szomszédos Lipari-szigetek legészakibb tagját, mely erre a névre azóta sem cáfolt rá. Ő Stromboli, a Mediterráneum legaktívabb, s egyben leglátványosabb tűzhányója.
A Siremar társaság monotonon dübörgő komphajója hangos, fémes csörömpöléssel húzta fel […]
Legutóbbi hozzászólások