A „Vulkánok” fejezet tartalmának állandó bővülése a folyamatosan birtokunkba kerülő irodalom felhasználásának, a bennünket segítő geológus-geográfus-vulkanológus szakembereknek, és nem utolsó sorban a témát feldolgozó tagjaink lelkesedésének köszönhető. Elszántságunkat vulkanológiai kollektívánk 2006. évi megalakítása is jól tükrözi.
A folyamatosan bővülő írásaink alapjául a BEBTE által 1999-2022. között tizenkét alkalommal szervezett dél-olaszországi kirándulások élményei szolgáltak, de „más tollával ékeskedve” (természetesen utalva a szerzőre) különböző írásokat is közkinccsé teszünk a vulkanológia témakörében.
LÁVAKALANDOK AZ ETNÁN
TÜZES UTAKON
Az Etna Szicília vulkánóriása, s egyben Európa egyik legjelentősebb tűzhányója, a maga 3300 méter fölé nyúló aktív krátereivel és 150 km-es kerületével. Az Etna nemcsak vulkánt, hanem egy egész kultúrát jelent. Kultúrát, mely hagyományaival, történetével, szellemi gazdagságával Dél-Olaszország jelképévé vált. A tűzokádó hegy, vagy ahogy a helyiek nevezik, a „jó vulkán” nemcsak rombol, épít […]
FORRÓ PARÁZSLAVINÁK
A vulkánok erupciós felhői nem mindig jutnak magasra. Ha a felhő porral, hamuval és gázokkal terhes, lehúzza a súlya, és nm jut fel a levegőbe. Ilyenkor csak ellebeg a kráter pereme fölött. A porlavina 100-500 kilométeres sebességgel zúdul le a hegyoldalon. A gázok kiválnak a több száz fokos anyagból, és kiterjednek, ettől olyan mozgékonyak az […]
EGY VULKÁN KITÖRÉSE ALKALMAZOTT FÖLDTANI SZEMMEL NÉZVE
Az egész világ geológusai fáradoztak azon, hogy egzakt tudományos kutatással tisztázzák azokat a folyamatokat, amelyek valamely vulkán kitörését megelőzik. 1959-ben az USA Hawaii-szigeti Geological Survey-ének a Kilauea kitörésekor először nyílott alkalma az erupció minden stádiumát elejétől végig követni. Már 1958 elején megfigyelték Hawaiin a vulkán környékének lassú felpúposodását. Ezt a felboltozódási jelenséget a magmának a […]
EGY VULKÁN FEGYVERTÁRA
Ha figyelmesebben körülnézünk a dunántúli Tüskevár környékén, különös alakú köveket láthatunk. Végeik kissé elhegyesednek, de oldaluk domború.
Ezek a vulkáni bombák! Balaton-felvidékünk egykori tűzhányói körül sok ilyen követ gyűjthetünk. valamikor képlékeny állapotban röpítette ki őket egy kilövés robbanásának ereje. tengelyük körül forogva végeik csúcsosra nyúltak, és amikor a talajba csapódtak, egy kissé el is lapultak. Ezeket […]
EGY KIS VULKÁNANATÓMIA
A vulkáni működés típusa megszabja a vulkán alakját is. A szabályszerűen működő, törmelékszóró vulkán szabályos kúpot épít. Ám ha egy heves kitörés szétrobbantja a kúp felső szakaszát, a tölcsér alakú kráter helyén hatalmas katlan keletkezik. Ennek kaldera a neve (a spanyol caldera = üst szóból), mégpedig „kirobbant kaldera”. Mert keletkezhet a kaldera olyan módon is, […]
A VULKÁNOK MEGJELENÉSE FÖLDÜNKÖN
Természetes volt, hogy akárcsak a geológia más területein, a vulkánkutatásban, és emígy az Etna esetében is óriási jelentőséggel bírt a lemeztektonika, és ebből adódóan a kontinensvándorlás elméletének 50-60-as években bekövetkező megszületése, jóllehet ez utóbbira már évszázadokkal korábbi utalásokat is találunk (pl. Francis Bacon 1620-ban már rámutatott az afrikai és dél-amerikai partvonalak hasonlóságára). Ezzel számos, korábban […]
A VULKÁNI KŐZETEKRŐL ÁLTALÁBAN
A Földön előforduló összes elemből a vezető szerep az oxigéné és a szilíciumé. Ez a két elem gyakorlatilag a földkéreg úgyszólván minden kőzetének a legalapvetőbb alkotórésze.
Az oxigén és a szilícium megjelenhet egyszerűen önmagában is, egy olyan vegyület formájában, amelyet kémiailag az SiO2-képlettel jellemezhetünk, s amely kvarcként a Föld egyik leggyakoribb kőzetalkotó ásványa. A kvarcon kívül […]
A VULKÁNI HAMU (VULKÁNI POR) HATÁSA A KÖRNYEZETRE
…Ha a termőföldekre vulkáni hamu hullott, annak hatása erősen függött a földek elhelyezkedésétől és a helyi éghajlati adottságoktól. Általánosságban szólva a hamu négyféle módon hathat a növényzetre:1. Teljesen befedi a földeket, és eltakarja a növényzetet
2. A növényeket csak részben borítja el, azonban megakadályozza, hogy gyökereik friss oxigénhez jussanak
3. Tönkreteszi a már meglévő levélzetet, és megakadályozza, […]
A VULKÁNOK MORFOLÓGIAI TÍPUSAI
(Dr. Székely András: Vulkánmorfológia c. egyetemi tankönyve nyomán)
Az elsődleges tűzhányóformák morfológiai típusai
A tűzhányók elsődleges formája elsősorban a kitörés módjától és a fölhozott anyagtól függ, s e kettő között is szoros az összefüggés. Anyaguk halmazállapota a legfontosabb, vagyis az, hogy a kiszórt laza tefráról vagy a kiömlés után megszilárdult láváról van-e szó. Alapformák a vulkáni kúp […]
A RADIOAKTÍV „KOHÓTÓL” A MOFETTÁKIG
Vajon mennyi ideig elegendő a radioaktív elemek hőtermelése a jelenlegi főáram fenntartására, illetve mekkora a hőáramból az a rész, amelyet a Föld egy korábbi állapotából örökölt?
Abból kell kiindulni, hogy a legfőbb hőtermelő radioaktív izotópok a földkérgen belül jól ismertek, így a tórium, az uránium, a kálium egyes izotópjai. Ha a szárazföldi kéreg vastagságát 30-40 kilométeresnek […]
Legutóbbi hozzászólások