Rovatunkban rövid, képmagyarázatokat, bővített képaláírásokat találhatsz. Az itt megjelenő írásaink alapját az Élet és Tudomány folyóiratban immáron több mint egy évtizede rendszeresen megjelenő hátlapcikkeink szolgáltatják. Természetesen ezeken kívül is megjelentetünk itt rövid írásokat, Örkényi meghatározással élve ún. „Egyperceseket”.
GalleryFOLYÓTORKOLAT A DÉVÉNYI „SZÉLVÁRNÁL”
Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 2001/6. számában jelent meg.
A folyók mozgási energiájuk révén képesek a mederfenéket és a mederoldalt megbontani, és onnan a kőzetanyagot magukkal szállítani, s e hordalék aztán maga is részt vesz a meder alakításában.
A folyók oldott és szilárd halmazállapotú hordalékot szállítanak, s ennek anyagától, mennyiségétől függően változik a […]
GalleryALSTONIT
Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 2000/47. számában jelent meg.
A karbonátos ásványok közé tartozó aragonitnak – külső megjelenése szerint – több típusa is van, ebből az egyik az alstonit. Nevét a westmorlandi (Anglia) Alston Moore településről kapta, ahonnan jellegzetes formái kerültek elő. (Ezen kívül szokták még bromlit névvel is illetni.)
Az áttetsző, üvegfényű, nem […]
GalleryVASVIRÁG
Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 1999/35. számában jelent meg.
Az aragonit ágas-bogas, korallszerű, sokszor hófehér változatát nevezik így. Kémiai összetétele azonos a kalcitéval (kalcium-karbonát). Főként barlangokban és bányákban alakul ki, s a vasérctelepek oxidációs zónájában fordul elő. A kristályok mérete néhány milliméter és több deciméter között változik.
Érctelepekben általában másodlagosan alakulnak ki a csavart, […]
Gallery„SIVATAG RÓZSÁJA”
Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 1999/12. számában jelent meg.
Az élő és az élettelen világ habitusában természetük különbözősége ellenére is sok közös jellemvonást figyelhetünk meg, s ez a felismerés tükröződik abban, hogy a földfelszín más-más részein kialakult különleges formavilággal rendelkező ásványok, kőzetek egyes változatait elnevezésükben a virágokhoz, növényekhez, vagy az állatokhoz hasonlítják (bányavirág, vasvirág, kénvirág, mohaachát, „inkák […]
GalleryZÚZMARATÜSKÉK
Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 1998/51-52. számában jelent meg.
Hideg őszi és téli reggeleken gyakran tanúi lehetünk annak a jelenségnek, amikor a talajon, a faágakon vagy épp a szabadban hagyott gépkocsinkon néhány milliméteres, esetleg 1-2 centiméteres fehér jégtűk, jégkristályok alakulnak ki. Ez a képződmény – a zúzmara – többnyire csak tartós, nagyon hideg […]
GalleryGALENIT HERZSABÁNYÁRÓL (Észak-Erdély)
Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 1998/49. számában jelent meg.
Az ólom legfontosabb érce. Főleg hidrotermás érctelepekben keletkezik, ahol közepes hőmérsékletű (200-300 Celsius-fokos) oldatokból válik ki szulfid formájában, más ásványok társaságában, elsősorban szfalerittel együtt.
Könnyen felismerhető szabályos kocka vagy oktaéder alakjáról, ólomszürke színéről, erős fémfényéről, puhaságáról (K= 2,5-2,75) és magas fajsúlyáról (7,6).
Ólomtartalma (86,6 %) mellett […]
GalleryKALCITRÓZSÁK
Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 1998/44. számában jelent meg.
A kalcit neve a görög khalix szóra vezethető vissza, jelentése mész, mészkő, habarcs. Az európai nyelvekbe a latin calx, calcis közvetítésével került át. Régi magyar elnevezése, a mészpát szintén mésztartalmára utal (vegyi összetétele: kalcium-karbonát).
A természetben rendkívül változatos színben, méretben, formában megjelenő kalcitnak több mint 600 […]
Legutóbbi hozzászólások