Törökország északkeleti részén található az Ararát, török nevén Buyuk Agri dagi, egy szunnyadó tűzhányó, melyet bájos mezők ölelnek körül. Két csúcsa van: a Nagy-Ararát Törökország legmagasabb csúcsa (5185 méter), míg a Kis-Ararát egy tökéletlen kúp (3925 méter). A két csúcs mintegy 7 km-re van egymástól, köztük a Serdabulak-lávamező 2600 méter magasan nyújtózik. Tetejük felső harmada […]
2010. június 5-6.
(A cikk bővebb változata a Turista Magazin 2010. júliusi számában olvasható. )
Döbbenetes látvány fogadott minket. Szombat délután érkeztünk meg, persze jó nagy kerülővel a Sajó áradása miatt. Terelgettek bennünket mindenfelé! Még egy autót is segítettünk kimenteni a Sajó völgyében. A tűzoltóknak ugyanis nem volt ehhez felszerelésük!!!
A Baradla aggteleki oldalát néztük meg ekkor. A […]
Mintegy 10 000 évvel ezelőtt a Chile középső részén, az argentin határ mentén lévő hatalmas tömegű és gyors ütemben növekvő lávakúp túlságosan meredekké vált, és nyugati oldal beszakadt. Hatalmas kőlavina söpört végig, a táj porfelhőbe temetkezett. A „gondatlan” hegy – a későbbi Antuco-vulkán – 5 km széles, patkó alakú, füstölgő sebhelyet hagyott maga mögött. Drámai előélete és […]
Az Indonéziához tartozó Kis-Szunda-szigetek tagjának, Bali szigetének két leghatalmasabb tűzhányója az Agung és Batur.
Az Agung korábbi 3142 méteres magassága az 1963-as katasztrofális kitörést követően több mint száz méterrel csökkent, a legfrissebb mérések 3014 métert mutatnak. A sziget hindu vallású lakói, a balinézek által szentként tisztelt hegyet 500 méter széles ovális kráter koronázza. Említett 1963-as kitörésének […]
2006. július .18.
A Piliscsabától Esztergomig kanyargó Kenyérmezői-patak állapotfelmérést, néhány tévhit eloszlatása, na és persze a valós állapotok feltérképezése végett még 2004-ben kezdeményezte egyesületünk. Egy sikeres pályázat kapcsán az idei évtől az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület is bekapcsolódott a munkába. Az első közös bejárásra és mintavételezésekre 2006. július 18-án került sor, az esztergom-kertvárosi, valamint dorogi szakaszokon.
A tapasztalatokat […]
2006.08.15.
A Kárpátok egyik közkedvelt turistaközpontjában, a Bihar hegységbeli Glavoj-réten készült ez a felvétel. A lenyűgöző karsztos formakincsekben bővelkedő Padis-fennsík, valamint a nem kevésbé látványos Ponor-rét szomszédságában évente több száz sátras turista és legalább ugyanennyi „hétvégi” kiránduló ver tábort, hogy azután e fantasztikus hegység számtalan, természeti látnivalójával megismerkedhessen.
Amíg a természetet is óvó valódi turista a táborozás kényszerű […]
Ahol mindig mozog a Föld*
2001.
„A korok hajnalától kezdve a sok megmagyarázhatatlan titokzatossággal körülvett és megfélemlített emberiség csak úgy ismerte a Föld mélységét, mint démonokkal benépesített és tüzes gyehennával égő poklot. Nos, ez a primitív emberiség a tüzes lávacsóvákat öklendező tűzhányók láttán mit is gondolhatott volna egyebet, mint hogy ezek bizonyára tűzokádó sárkányok torkából kilövellő szörnyűséges […]
(Megjelent a KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÁSI TÁJÉKOZTATÓ 1962. VI-VII. számában)
Barlangkutató csoportunk [Kadić Ottokár Barlangkutató Csoport], mint ismeretes legfontosabb feltárási munkáját immár 3 év óta a Strázsa-barlangnál végzi.
A Strázsa-barlang nyitott szájánál, mely a Sátorkőpusztai-barlangtól mintegy 40 m-re, és 25 m-rel magasabban nyílik, – kezdtük el az üreg hátsó falánál a mélybe vezető járat kitisztítását és a teljesen […]
A 2006. augusztus 5-6-i események krónikája
[A beszámolót 2020 novemberében frissítettük]
A helyi barlangászok között már régóta szóbeszéd tárgya volt a pilisi – Esztergomhoz és Doroghoz közel azonos távolságra lévő – Nagy-Strázsa-hegyben megbújó Strázsa-barlang. Az üreg, melyről az „öreg” kutatóknak is csak halvány emlékeik voltak, a fiatalok pedig egyáltalán nem ismerték, idén végre felfedte titkait.
Jóllehet a Strázsa-barlang […]
Gallery
Gallery
Gallery
Gallery
Legutóbbi hozzászólások