Monthly Archives: január 2015

KISZÁMÍTHATATLAN IDŐZÍTETT BOMBÁK

…Veszélyes vulkánok Európa közepén is akadnak. A legutóbbi kitörések tizenegyezer évvel ezelőtt zajlottak, helyszínük a Rajnai-palahegységhez tartozó Eifel volt. A vulkánkitörések emlékét a körkörös falú, talajvízzel feltöltött robbanási tölcsérek őrzik. Legismertebb közöttük a Laacher-tó. Az eifeli kitörések okozói azok a földkéregbe mélyen lenyúló zavarási övezetek és normális vetődések, amelyek átvágják az európai lemez litoszféráját. A […]

By |január 16th, 2015|Vezúv és környéke, Vulkánok, Vulkánokról általában|0 Comments

JELENKORI VULKÁNI MŰKÖDÉS A FÖLDÖN

Ha a vulkáni területek térképét megnézzük, feltűnő, hogy a Föld felszínén igen egyenetlen, de nem rendszertelen az eloszlásuk. Négy nagyobb vulkáni övezet jelölhető ki.
Két öv a Csendes-óceán partvidékén és szigetein található. Az egyik Kelet-Ázsiában a Bering-szorostól Indonézián át Új-Zélandig, a másik Amerikában az Aleut-szigetektől a Tűzföldig és az Antarktiszig húzódik. A harmadik övezet nyugat-keleti irányban […]

By |január 16th, 2015|Vulkánok, Vulkánokról általában|0 Comments

ISZAPVULKÁNOSSÁG ÉS A VULKÁNI UTÓMŰKÖDÉS TÍPUSAI

Az iszapvulkánosság az esetek egy részében a valódi vulkánosság vagy utóvulkánosság jelenségcsoportjai közé tartozik, más esetekben viszont csak formai hasonlóságról van szó, s maga az iszapvulkán egyáltalán nem a magmatizmus felszíni megnyilvánulása. Az iszapvulkánosságnak ez a két különböző válfaja az iszap hőmérséklete alapján többnyire biztosan elkülöníthető.
A „meleg” iszapvulkánok minden esetben a vulkánosság kísérőjelenségei. Vulkáni területeken […]

By |január 16th, 2015|Vulkánok, Vulkánokról általában|0 Comments

LÁVAKALANDOK AZ ETNÁN

TÜZES UTAKON

Az Etna Szicília vulkánóriása, s egyben Európa egyik legjelentősebb tűzhányója, a maga 3300 méter fölé nyúló aktív krátereivel és 150 km-es kerületével. Az Etna nemcsak vulkánt, hanem egy egész kultúrát jelent. Kultúrát, mely hagyományaival, történetével, szellemi gazdagságával Dél-Olaszország jelképévé vált. A tűzokádó hegy, vagy ahogy a helyiek nevezik, a „jó vulkán” nemcsak rombol, épít […]

By |január 16th, 2015|Etna, Vulkánok|0 Comments

FORRÓ PARÁZSLAVINÁK

A vulkánok erupciós felhői nem mindig jutnak magasra. Ha a felhő porral, hamuval és gázokkal terhes, lehúzza a súlya, és nm jut fel a levegőbe. Ilyenkor csak ellebeg a kráter pereme fölött. A porlavina 100-500 kilométeres sebességgel zúdul le a hegyoldalon. A gázok kiválnak a több száz fokos anyagból, és kiterjednek, ettől olyan mozgékonyak az […]

By |január 16th, 2015|Vulkánok, Vulkánokról általában|0 Comments

EGY VULKÁN KITÖRÉSE ALKALMAZOTT FÖLDTANI SZEMMEL NÉZVE

Az egész világ geológusai fáradoztak azon, hogy egzakt tudományos kutatással tisztázzák azokat a folyamatokat, amelyek valamely vulkán kitörését megelőzik. 1959-ben az USA Hawaii-szigeti Geological Survey-ének a Kilauea kitörésekor először nyílott alkalma az erupció minden stádiumát elejétől végig követni. Már 1958 elején megfigyelték Hawaiin a vulkán környékének lassú felpúposodását. Ezt a felboltozódási jelenséget a magmának a […]

By |január 16th, 2015|Vulkánok|0 Comments

EGY VULKÁN FEGYVERTÁRA

Ha figyelmesebben körülnézünk a dunántúli Tüskevár környékén, különös alakú köveket láthatunk. Végeik kissé elhegyesednek, de oldaluk domború.
Ezek a vulkáni bombák! Balaton-felvidékünk egykori tűzhányói körül sok ilyen követ gyűjthetünk. valamikor képlékeny állapotban röpítette ki őket egy kilövés robbanásának ereje. tengelyük körül forogva végeik csúcsosra nyúltak, és amikor a talajba csapódtak, egy kissé el is lapultak. Ezeket […]

By |január 16th, 2015|Vulkánok|0 Comments

EGY KIS VULKÁNANATÓMIA

A vulkáni működés típusa megszabja a vulkán alakját is. A szabályszerűen működő, törmelékszóró vulkán szabályos kúpot épít. Ám ha egy heves kitörés szétrobbantja a kúp felső szakaszát, a tölcsér alakú kráter helyén hatalmas katlan keletkezik. Ennek kaldera a neve (a spanyol caldera = üst szóból), mégpedig „kirobbant kaldera”. Mert keletkezhet a kaldera olyan módon is, […]

By |január 16th, 2015|Vulkánok|0 Comments

A VULKÁNOK MEGJELENÉSE FÖLDÜNKÖN

Természetes volt, hogy akárcsak a geológia más területein, a vulkánkutatásban, és emígy az Etna esetében is óriási jelentőséggel bírt a lemeztektonika, és ebből adódóan a kontinensvándorlás elméletének 50-60-as években bekövetkező megszületése, jóllehet ez utóbbira már évszázadokkal korábbi utalásokat is találunk (pl. Francis Bacon 1620-ban már rámutatott az afrikai és dél-amerikai partvonalak hasonlóságára). Ezzel számos, korábban […]

By |január 16th, 2015|Vulkánok|0 Comments

A VULKÁNI KŐZETEKRŐL ÁLTALÁBAN

A Földön előforduló összes elemből a vezető szerep az oxigéné és a szilíciumé. Ez a két elem gyakorlatilag a földkéreg úgyszólván minden kőzetének a legalapvetőbb alkotórésze.
Az oxigén és a szilícium megjelenhet egyszerűen önmagában is, egy olyan vegyület formájában, amelyet kémiailag az SiO2-képlettel jellemezhetünk, s amely kvarcként a Föld egyik leggyakoribb kőzetalkotó ásványa. A kvarcon kívül […]

By |január 16th, 2015|Vulkánok|0 Comments