Sok tudós szentelte pályafutását a Vezúv kutatásának. Kevesen voltak azonban – ha voltak egyáltalán –, akik annyira odaadóan és szenvedéllyel végezték munkájukat, mint egy XVIII. századi angol arisztokrata, aki harmincöt évet töltött itt, s a vulkán viselkedésének krónikásává vált. Sir William Hamilton sok mindennek volt részese. Volt brit követ a nápolyi udvarnál, görög és római […]
Haroun Tazieff életrajza
vulkanológus, szakíró, tudományos filmek készítője
(Varsó 1914 – Párizs 1998)
Haroun Tazieff Varsóban született, édesapja orosz származású volt, aki az I. világháború egyik első ütközetében életét vesztette. A gyermek Haroun, lengyel származású édesanyjával Szentpéterváron keresztül Belgiumba emigrált. Később itt szerezte meg mezőgazdasági mérnöki diplomáját. Miután leszolgálta katonaidejét a belga hadseregben, majd részt vett az ellenállásban […]
A Föld működő vulkánjainak többsége jól meghatározható övezetekben található. Az egyik övezet a Csendes-óceán partjait öleli körbe, Észak-Amerikából kiindulva és 6-7000 méterre magasodva a dél-amerikai Andokban. Az ázsiai oldalon a vulkánok többsége a szárazföldeket kísérő szigetívekben csoportosul. Közös sajátosságuk: a robbanásos tevékenység, a törmelék túlsúlya a lávafolyással szemben. Kémiai összetételükben sok a szilícium, kevés a […]
A földrengések és a szeizmikus szökőárak mellett kétségkívül a tűzhányókitörések azok a jelenségek, amelyek a legnagyobb természeti katasztrófákat keltették az emberiség történetében. Érthető tehát, ha azokban az országokban, amelyeket a vulkánok fokozott mértékben veszélyeztetnek, a tudományos intézmények és a hatóságok minden lehetőt megtesznek annak érdekében, hogy a lakosságot időben figyelmeztessék, szükség esetén pedig ki is […]
A vulkáni kitörés ereje 15 kilométeres magasságba is képes kilökni a kráterből a port és a gázokat, amelyek gőzzé változnak, és az erős szél széthordja az egész földgolyón. Ez a pára hónapokig, sőt évekig is útját állhatja a napsugaraknak, és ily módon erősen befolyásolja az időjárást.
A légkör kutatói józan tárgyilagossággal képesek megítélni azt a színpompás […]
A vulkánok gőze ként termel, gyökerüknél mélyen a Föld belsejében ércek rejtőznek, közöttük arany és ezüst, sőt egyes kráterekben gyémánt is előfordul. A tűzhányók hőjéből energia nyerhető, a kihűlt láva építőanyagként, téglaként hasznosítható. A vulkánok termékeny talaján virágzó gazdaságok születhetnek, ezért sokan vállalják a kockázatot, hogy egy váratlan kitörés esetleg mindenüktől megfoszthatja őket.
A Jáva és […]
Az emberek többsége a barlang szó hallatán a mészkőhegyek belsejében található, cseppkövekkel díszített páradús folyosókra, termekre gondol. ez természetes is, hisz a világ barlangjainak többsége a mészkövekben keletkezett karsztbarlang. De a barlangok nemcsak mészkövekben, vagy egyéb savasan oldható kőzetekben keletkeznek, hanem számos egyéb hatásra a gyakorlatilag oldhatatlan kőzetekben is. Ez utóbbiak az úgynevezett nemkarsztos barlangok. […]
A vulkánkitörések motorjai a magmában lévő gázok. A kitörés jellegét a lávában gomolygó gázok tömege és az a sebesség határozza meg, amellyel azok elhagyják a kőzetolvadékot. A vulkanológusoknak nem kis fáradságába kerül megállapítani a kigőzölgések kémiai összetételét. Nehéz, komoly megpróbáltatást jelentő munka a láva friss kigőzölgésének felfogása. Különösen sikeres munkát végeztek ezen a téren a […]
A Föld magmatikus olvadékainak, tehát a voltaképpeni „vulkanizmusnak” óriási jelentősége van a technika korában. Nem is annyira maguk a vulkáni olvadékok fontosak, hanem inkább azok az értékes anyagok, amelyeket a mélységből magukkal hoztak. Vulkanikus és magmatikus folyamatok a földtörténet minden szakaszában végbementek. A magmatikus kőzetekben ércek csak igen kis koncentrációban vannak jelen, a kőzetek anyagának […]
Ki ne szemlélné csodálattal Földünk természetes tűzijátékait, a magukból vörösen izzó lávát kibocsátó vulkánokat. A vulkánkitörések azonban nemcsak szilárd halmazállapotú törmelékanyagokat, ún. piroklasztikumokat szórnak ki a felszínre, hanem szemmel kevésbé érzékelhető, emígy jóval alattomosabb gázokat is útjukra engednek: szén-dioxidot, kén-dioxidot, különböző klór- és fluorvegyületeket stb. Ráadásul a gázkibocsátás nemcsak a tűzhányók aktív periódusára jellemző, hanem […]
Legutóbbi hozzászólások