A denevérek bizonyos fajairól (pl. patkósdenevérek, közönséges denevér) eddig is tudtuk, hogy barlangokban töltik a téli álom idejét, hiszen azt többnyire jól látható helyen teszik; gyakran a látogatók feje felett függeszkednek, olykor a barlangok számunkra hidegnek tűnő 7-10 Celsius-fokos bejárati zónájában.
Velük, és más, szintén látható helyen telelő alacsonyabb rendű élőlényekkel (pl. rovarok, pókok) ellentétben a […]
A Tokodaltáró település területén nyíló bányavágatokat (4/c ereszke, Ágnes-akna) még az 1920-as években mélyítették a környékbeli bányákhoz hasonló szándékkal; a szén kitermelésére. A vágatok számos természetes üreget, azaz kavernát, vagyis barlangot harántoltak. A bánya terjeszkedése során tehát több, többnyire hasadékjellegű barlang feltárása történt meg, amelyek tudományos feldolgozása, kataszterezése is megvalósult az 1940-es években.
A Dorogi-medencében 1990-es […]
A BEBTE tagjai a Sátorkőpusztai-barlangnál végzett feladataik mellett a szomszédos Strázsa-barlang megóvását is napirenden tartják. A barlang kutatása mellett gondot fordítanak a nyitott bejárati szakasz karbantartására is. A tevékenység a belső barlangszakasz egykori és jelenlegi bejáratára, annak biztosítására is kiterjed.
Előzmények
A Sátorkőpusztai-barlanggal szomszédos, attól légvonalban kb. 50 méterre található impozáns barlangbejárat már a 117. számú főútról is […]
A Sátorkőpusztai-barlang főágának 2014-15. évi tisztítását követően (amikor is a legnagyobb meglepetést a Ferde-terem agyagból való “kicsomagolása” jelentette), a látogatók elől lezárt középszinti-szakasz nagynyomású vízsugárral történő mosásával folytatódik a járatok rendbetétele. A korábbi kutatások törmelékétől szennyezett, valamint a bejárások során a járófelületre, illetve képződményekre akaratlanul is felvitt agyag folyóvizes eltávolítását kezdték meg a barlangászok.
A mosás eredményeként […]
A BEBTE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINPI) a helyi állomány (fajgazdagság) felmérése céljából denevérbefogást végzett június 18-19-én az esztergom-kertvárosi Kis-Strázsa-hegy előterében lévő ún. Gyilkos-tónál.
A Hegyi Zoltán zoológus, denevérszakértő vezetésével végzett programon nem várt fajok is hálóba akadtak. A tó partján kb. 30 méter hosszúságban és 4 méteres magasságban kifeszített hálót a denevérek vélt útvonalába […]
A BEBTE ezúton ajánlja látogatóinak figyelmébe Müller Nándor 2016-ban megjelent két kötetét.
Barangolások a Pilisben és a Visegrádi-hegységben
Séták, kirándulások, bakancsos és körtúrák a Pilis és a Visegrádi-hegység vadregényes tájain. A kötet segítségével a hegységet átszövő turistautakat ismerheti meg a kedves olvasó. Az érintett helyek nevezetességeit, műemlékeit, mondákat, hasznos információkat is találhat a könyv hasábjain. A közel 300 színes fotó […]
Észtországban utazva, az autóbuszból nézve a hamisítatlan balti táj képe jelenik meg előttünk. Nagy kiterjedésű fenyvesek, vizenyős területek, szántók „suhannak” el mellettünk, s az olykor már-már egyhangúnak tűnő képet gondosan karbantartott emberi életterek; kicsiny falvak, farmok színesítik.
A kép persze csalóka, hiszen az érintetlen természetes tájnál nincs is változatosabb, még úgy sem, hogy a látványból […]
2004.07.27.
Különösebb meglepetés nem ért bennünket, miután az első igazán fülledt nyári hétvégét követően terepszemlét tartottunk a Palatinus-tó partján. Mindig nehezen szánjuk rá magunkat az ilyesfajta sétára, mert jóllehet eddigi tapasztalatainkból okulva általában felkészülünk a legrosszabbra, ám legtöbbször mégsem szívesen vesszük tudomásul a látottakat. Valahogy úgy vagyunk ezzel, hogy amit nem látunk, illetve amiről nem szerzünk […]
A turistáskodás iránti vágyat legtöbbünkből a vadságában szép, és érintetlen természet megtapasztalásának igénye váltja ki. Ugyanakkor azt, hogy érintetlen, ma már egyre kevésbé mondhatjuk el természetesnek tetsző környezetünkről. Mégis ezt tesszük, ha a civilizáció által kevésbé megbolygatott, a hétvégi kirándulók által kevésbé háborgatott helyen járunk.
A XXI. századi Magyarországon a természetjárás merőben átértékelődött. Nem csupán divatossá […]
2009. május 16.
A Gerecse hegység Csolnok Dorog és Tokod között emelkedő impozáns tagja közkedvelt kirándulóhelynek számít térségünkben. Erről magunk is meggyőződhetünk, ha egy-egy ünnepnapon, vagy hétvégeken, jó időben felsétálunk tetejére. Pontosabban meggyőződhetünk máskor is, hiszen a „jeles” napok nem múlnak el nyomtalanul. A víkendezés, szalonnasütés, sörözés sokak számára olyannyira létforma, hogy e tevékenység nélkül, pusztán a természet […]
Gallery
Gallery
Gallery
Gallery
Gallery
Gallery
Gallery
Gallery
Gallery
Legutóbbi hozzászólások