Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 1999/41. számában jelent meg.

Időszakosan működő ördögüst a Kis-Békás-szorosban

Időszakosan működő ördögüst a Kis-Békás-szorosban

A szűk és meredek sziklaszorosokban, barlangokban, ahol nagy sebességgel és energiával áramlik a víz, viszonylag gyakori karsztforma az ördögüst. Itt a víz oldóhatása mellett még nagyobb jelentősége van az általa szállított törmelék korráziós tevékenységének.

A lebegtetve, vagy a mederfenéken csúsztatva, görgetve szállított törmelék ugyanis a mederfalnak ütközve, súrlódva mechanikailag koptatja, csiszolja azt.

Ez a folyamat egyenetlen mederszakaszt hoz létre, mivel a kőzet tulajdonságainak (például a repedezettségének, kopásellenállásának, stb.), valamint a szállított törmelék mennyiségének, szemcseméretének, alakjának és fizikai tulajdonságainak megfelelően helyenként kisebb túlmélyített medencéket, szűkületeket, zuhogókat eredményezhet.

A törmeléket a víz belesodorja a kialakult mélyedésekbe, majd ott megreked, ha az áramlás energiája nem tudja tovább sodorni. Viszont az örvénylő víz mozgásban tartja a szemcséket, melynek következtében a kőzettörmelék részei egymáshoz, és a mederaljzathoz ütköznek, s az állandó súrlódás, koptatás vezet a szabályos gömbszerű, üstszerű mélyedések kialakulásához. A törmelék az igénybevétel következtében idővel elkopik, lekerekedik, míg olyan apró nem lesz, hogy az áramló víz magával tudja ragadni a kisebb homok és kavicsszemcséket. Ám közben a vízfolyás újabb és újabb törmeléket szállít magával, s a folyamat ismétlődésével egyre mélyebbre maródik a kőzetüreg, amit a formája miatt nevezünk ördögüstnek.

Általában azokon a helyeken alakul ki, ahol kisebb vízesésekkel, zuhogókkal vágódik egyre mélyebbre a patakmeder, mert ott nagyobb a víznek és az általa szállított törmeléknek a munkavégző képessége, vagyis nagyobb energiával ütközik a törmelék az aljzatnak.

Az ördögüst tanulmányozásánál megfigyelhetjük, hogy abban mindig vegyes gradációjú (szemcseszerkezetű), a legtöbbször lekerekített formájú (kavics)törmeléket láthatunk.

A medervölgy túlmélyítése, vagy a medervonal változásai során az ördögüstök felszínre is kerülhetnek.

Az erdélyi Kis-Békás-szorosban készített felvételen olyan ördögüst tekinthető meg, amelyet csak időszakosan, a nagyobb esőzések, tavaszi hóolvadások idején borít el a víz. Tehát a képződés itt nem folyamatosan, hanem szakaszosan történik.

Sokkal gyorsabb az ördögüst kialakulása, ha a víz által más területről szállított hordalék anyaga keményebb kőzeteket (például kvarcokat, földpátokat, metamorfitokat, vulkáni kőzeteket) tartalmaz. A törmelék ilyenkor lassabban, nehezebben kopik, mint a mederaljzat, melyben az ördögüst létrejött. Természetesen a medert alkotó kőzettel homogén törmelék is ki tudja alakítani ezeket a jellegzetes formákat, csak hosszabb idő alatt, és a kőzetszemcsék gyorsabb felaprózódása, elkopása mellett.

Ördögüst nemcsak mészkőben, agyagban, márgában jöhet létre. Gyakori jelenség a magashegyek gleccsereiben a nyári olvadékvizek által kialakított gleccsermalmok alatt, ahol gleccserüstnek nevezik. Itt a törmelék a nagy hidrosztatikus nyomás alatt örvénylő vízben mozgásba jön, s az örvénylés és súrlódás alakítja ki az üstszerű képződményeket. Különösen szép példáit láthatjuk ezeknek a luzerni „gleccserparkban”.

Szöveg és kép: Varga László

GALÉRIA

(Az alábbi fotók nem jelentek meg a cikkben. A szerző felvételei)

Különböző méretű és anyagú törmelék az ördögüstben

Különböző méretű és anyagú törmelék az ördögüstben

Az áramló víz tartja mozgásban az üstbe kerülő köveket

Az áramló víz tartja mozgásban az üstbe kerülő köveket