Tel:+36 20 396 7386|satorkopusztaibarlang@gmail.com

Bebte

About Bebte

This author has not yet filled in any details.
So far Bebte has created 317 blog entries.

A SÁTORKŐPUSZTAI-BARLANG RÉSZLETES BEMUTATÁSA KRAUS SÁNDOR 1993. ÉVI ÁLLAPOTFELMÉRÉSE ALAPJÁN

Kraus Sándor 1993. január 23-i állapotfelmérési jegyzőkönyve nyomán
(Aktualizálva 2003. november 23-án) 
A barlang a Nagy-Strázsa-hegy elhagyott, ÉK-i kőbányájában nyílik 253 m tszf. magasságban. A bejárat szélessége 0,9 m, magassága 1,3 m mesterséges, négyszögletes vasajtóval ellátva.
A felfedező bejárat 0,8 m széles, 1 m magas. A barlang kőfejtés közben nyílt meg, vízszintes tengelyű, a jelenlegi felett található 1 […]

By |november 23rd, 2003|A Nagy- és Kis-Strázsa-hegy barlangjai, Barlangjaink, Sátorkőpusztai-barlang|0 Comments
Read More

SZEKÉROLDALAK

Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 2003/7. számában jelent meg.

A Rila-hegységben fakadó Iszker előbb áthalad a Szófiai-medencén, majd átvágva a Nyugati-Balkán hegységet, a Vracai-hegység vadregényes szurdokvölgyében kanyarog Kurilo és Mezdra kisvárosok között, amit maga mélyített ki.
A sziklakatlan északi szélén a meredek hegyoldalban hirtelen tűnik szemünk elé a népnyelv által szekéroldalaknak (Ritlite-nak) nevezett függőleges […]

By |február 15th, 2003|Egypercesek|0 Comments
Read More

ÚJ LÉTRA A BARLANG NAGYTERMÉBEN

2002. június 28.

A Sátorkőpusztai-barlang nagytermébe 2002 nyarán a Richter Gedeon Gyógyszergyár Dorogi Fióktelepének támogatásából új, a biztonsági előírásoknak és a barlangi környezetnek megfelelő, 9 méteres létrát építettünk be.
A rozsdamentes acélból készült védőkosárral ellátott szerkezet a korábbi eszközökhöz képest (különösen az 1950-60-70-es években elhelyezett kötélhágcsóhoz hasonlítva) jelentősen megkönnyítette a barlangi túráztatást. Egyrészt szükségtelenné tette a biztosítóember […]

By |január 28th, 2002|A Nagy- és Kis-Strázsa-hegy barlangjai, Barlangjaink, Sátorkőpusztai-barlang|0 Comments
Read More

MULANDÓSÁG ÉS ÚJJÁÉLEDÉS MINT SZENZÁCIÓ – A virágzó katasztrófaturizmus

 

A vulkánokon tett kirándulások során maguk az emberi méretekhez viszonyított arányok azok, melyek leginkább lenyűgöznek. A megállapítás különösen igaz akkor, amikor a tűzhányó tevékeny, s mi magunk is részesei vagyunk a változásoknak. Tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy szinte nincs két egyforma kirándulás. A kitörések, illetve az azok nyomán bekövetkező változások minduntalan meglepetésekkel szolgálnak. Ha az egyik alkalommal […]

By |november 26th, 2001|Dokumentumok, Egypercesek, Vulkánok, Vulkánokról általában|0 Comments
Read More

KALANDOS HEGYMÁSZÁS A STROMBOLIN

Az Eoli-, vagy ahogy mi ismerjük, a Lipari-szigetcsoport Szicíliától északra található. Hét nagyobb szigetből és több tucat kisebb szirtből áll. Közös bennük, hogy mindegyiküket a vulkanizmus hozta létre. Szárazulaton és víz alatt ma is megfigyelhetjük az erre utaló jeleket. A vulkáni jelenségek változatos tárházából igazából két sziget ad látványos ízelítőt. Az egyik Vulcano, magának a […]

By |október 20th, 2001|Beszámolók, Expedíciós túrák, Lipari-szigetek vulkánjai, Vulkánok|0 Comments
Read More

TIRRÉN-TENGERI HÁNYATTATÁS – Hajóval a Lipari-szigetek között

 2001. április 18.

Van, akinek már pusztán a tengeri hajózás említése is felborzolja az idegeit. Nem kell vízre szállnia ahhoz, hogy kellemetlenül érezze magát, elég csak elképzelnie, ahogy kicsiny hajójával ringatózik a végtelennek tűnő hullámzó víztömegen. A legtöbben azonban nem ijedünk meg attól, ha tengerre kell szállnunk, hiszen mindig is erre vágytunk; kis hajóval hasítani a […]

By |április 18th, 2001|Beszámolók, Lipari-szigetek vulkánjai|0 Comments
Read More

FOLYÓTORKOLAT A DÉVÉNYI „SZÉLVÁRNÁL”

Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 2001/6. számában jelent meg.

A folyók mozgási energiájuk révén képesek a mederfenéket és a mederoldalt megbontani, és onnan a kőzetanyagot magukkal szállítani, s e hordalék aztán maga is részt vesz a meder alakításában.
A folyók oldott és szilárd halmazállapotú hordalékot szállítanak, s ennek anyagától, mennyiségétől függően változik a […]

By |február 6th, 2001|Egypercesek|0 Comments
Read More

ALSTONIT

Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 2000/47. számában jelent meg.

A karbonátos ásványok közé tartozó aragonitnak – külső megjelenése szerint – több típusa is van, ebből az egyik az alstonit. Nevét a westmorlandi (Anglia) Alston Moore településről kapta, ahonnan jellegzetes formái kerültek elő. (Ezen kívül szokták még bromlit névvel is illetni.)
Az áttetsző, üvegfényű, nem […]

By |november 18th, 2000|Egypercesek|0 Comments
Read More

DOBOGÓ-KŐ

Az írás szerkesztett változata megjelent a Dorogi Égetőmű Tájkép című időszakos lapjában, 2000/1. számában.

A Doroghoz közeli Visegrádi-hegység vulkanikus hegyvonulatai közül legmagasabbra Dobogó-kő emelkedik. Néveredetét sokan azzal hozzák összefüggésbe, hogy a hegység – ha emberi léptékkel mérve nem is észlelhetően, de – napjainkban is folyamatosan emelkedik, mozgásban van („dobog”).
Budapesthez és a műemlékekben, történelmi emlékhelyekben, tájképi szépségekben […]

By |február 28th, 2000|Túrák|0 Comments
Read More

VASVIRÁG

Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 1999/35. számában jelent meg.
 

Az aragonit ágas-bogas, korallszerű, sokszor hófehér változatát nevezik így. Kémiai összetétele azonos a kalcitéval (kalcium-karbonát). Főként barlangokban és bányákban alakul ki, s a vasérctelepek oxidációs zónájában fordul elő. A kristályok mérete néhány milliméter és több deciméter között változik.
Érctelepekben általában másodlagosan alakulnak ki a csavart, […]

By |szeptember 24th, 1999|Egypercesek|0 Comments
Read More