FÉL ÉVSZÁZAD UTÁN HAZATÉRT A KRISTÁLYCSODA – régi-új látnivaló a Sátorkőpusztai-barlangban

[A BEBTE és a tatai Kuny Domokos Múzeum közös sajtóközleménye]

Magyarországon mind ez idáig példátlan esemény helyszíne volt április 9-én a Dorog és Esztergom határában található Sátorkőpusztai-barlang. Egy, valamikor az 1970-es években begyűjtött kristálycsoda került vissza oda, ahonnan közel ötven évvel ezelőtt elvitték.

A tatai Megalodus Barlangkutató és Geológus Szakcsoport tulajdonában lévő országos lelőhelyű ásvány- és ősmaradvány-gyűjtemény évtizedekig a tatai Magyary Zoltán Művelődési Központ aulájában volt látható. 2021-ben azonban a Művelődési Ház biztosított helyet a következő két tanéven keresztül a tatai Vaszary Iskola néhány osztályának, míg az iskola fejlesztése zajlott. A gyűjtemény védelme érdekében, valamint a több évtizedes kiállításra is ráfért a felújítás-átalakítás-takarítás, ezért a Szakcsoport és a tatai Kuny Domokos Múzeum egyeztetést kezdett. A több éves jó kapcsolatra és szakmai együttműködésre alapozva, az a döntés született, hogy a csoport ajándékaként a gyűjtemény egészében bekerül a múzeum természettudományi kollekciójába, így biztosítva, hogy a barlangászok munkájaként létrejött különleges, közel 300 darabos anyag egyben maradjon és megőrződjön.

Közel 50 év távollét után a tatai Kuny Domokos Múzeumból 2024. április 9-én visszakerült képződmény a barlang nagytermében (Varga Edit felvétele)

– A tatai gyűjteményről a 2010-es évek elején szereztünk tudomást; egy, a művelődési központban szervezett esemény kapcsán jártunk ott és vettük észre a példátlan szépségű, barlangunkat reprezentáló képződményeket – mesélte lapunknak Lieber Tamás, a dorogi Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) elnöke, majd hozzátette: – Már a tatai látogatást követően kerestük a módját annak, hogy ez az anyag miként kerülhetne vissza oda, ahonnan annak idején összeszedték. Különösen egy 50 centiméteres, elefántagyarra emlékeztető, hajlott gipszképződményt szerettünk volna visszaszerezni, ugyanis ez a formakincs azóta teljesen eltűnt a barlangból. Hogy erről a közelmúltig csak ábrándozhattunk, annak elsősorban az volt az oka, hogy tulajdonosai ragaszkodtak a tatai kiállítás megtartásához.

A tatai kiállítás bontásáról értesülve a BEBTE tagjai felvették a kapcsolatot a Kuny Domokos Múzeum vezetőségével 2023-ban. Ennek folyományaként Kürthy Dóra geológus, az intézmény igazgatóhelyettese néhány hónappal ezelőtt felkereste a Sátorkőpusztai-barlangot és személyes egyeztetés kezdődött a barlangászokkal, hogy a képződményt milyen módon lehetne a keletkezési helyén ismételten bemutatni.

–  Örömteli együttműködést kezdett a Kuny Domokos Múzeum és a Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület – nyilatkozta Kürthy Dóra. – A megkeresés után beszéltem a Megalodus Barlangkutató és Geológus Szakcsoport tagjaival is és teljes egyetértésben kezdtük meg szervezni az „ásvány-agyar” szállítását, kiállítását a Sátorkőpusztai-barlangba.

2021 őszén zajlott le a Szakcsoport tagjainak és a Múzeum munkatársainak részvételével a teljes gyűjtemény csomagolása és elszállítása a Művelődési Központból; 2022. május 6-án pedig kiállítás nyílt az anyag egy részéből, amely a Vármúzeumban megtekinthető. A célunk, hogy a Szakcsoport évtizedes gyűjtésének eredménye egyben maradjon, hosszú távú terv pedig egy látványraktár kialakítása, ahol az egész gyűjtemény méltó módon kerülne bemutatásra. Addig pedig lehetőségeinkhez mérten igyekszünk minél többet megmutatni belőle, ezért is örültünk a BEBTE megkeresésének, hogy egy ilyen páratlan és egyedi bemutatóhelyre kölcsönözhettük az egyik darabot.

A Sátorkőpusztai-barlangot 1946-ban fedezték fel a pilisi Nagy-Strázsa-hegyben, s kristályos képződményeinek köszönhetően hamar ismertté vált. Sajnos a felfedezést követő évek során a barlang majd 70%-ban károsodott, képződményeit a gyűjtők, valamint a térségben állomásozó katonai alakulatok sem kímélték. A helyzet némiképpen javult a dorogi Kadić Ottokár Barlangkutató Csoport 1959-es megalakulásával, akik Benedek Endre vezetésével sokat tettek a barlangért, de a vandalizmust – bár mértéke csökkent – ők sem tudták megállítani. 1989-től a BEBTE vette át a barlang gondozását, kutatását, néhány évvel később pedig a barlang szervezett bemutatása is megkezdődhetett. Az 1990-es évek közepétől egyre inkább tért hódított a barlangászok körében az a fajta szemlélet, ami a barlang védelmét helyezi előtérbe és bemutatását is ennek rendeli alá. A 2010-es évek második felében végzett barlangkiépítés is ennek szellemében történt, így például a beépített járófelületek, létrák feladatának elsősorban a képződményekkel borított korábbi járófelületek taposás alóli mentesítését tekintették. A barlangászok a precízen kijelölt közlekedőfolyosókkal mimimálisra csökkentették a taposás okozta terhelést, ugyanakkor az egykori törmelékraktárak kiszállításával a szó szoros értelmében teret nyitottak a kristályos képződményeknek. A barlang 30 méteres mélységben lévő nagytermének ily módon „restaurált” részében kapott helyett a Tatáról visszaérkező lelet. Az esemény a hazai barlangkutatás történetében minden bizonnyal példátlan volt, hiszen korábban csak barlangok kifosztásáról szóltak a hírek, visszaszármaztatott képződményekről nem.

A Sátorkőpusztai-barlang a nagyközönség számára is látogatható, havi egy, ritkán két alkalommal, amely időpontok a BEBTE honlapján [https://bebte.hu/latogatasi-idopontok/] találhatók, és amelyekre a satorkopusztaibarlang@gmail.com címen előzetesen regisztrálni kell.

A Sátorkőpusztai-barlang fokozott védelmet élvez, vagyonkezelője a Duna-Ipoly Nemzeti Park.