Jósvafőn, a Baradla-barlang hosszútúrája után
[A beszélgetés szerkesztett változata a 24 Óra című folyóirat (Komárom-Esztergom megye napilapja), 2023. január 6-i számában jelent meg.]
Vulkántúra, látogatónapok, aggteleki kirándulások, „műanyagnap”. 2022-ben is igen aktív volt a Benedek Endre Barlangkutató- és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE), melynek tagjai az óévben fáradhatatlanul tevékenykedtek. A magunk mögött hagyott esztendőről Lieber Tamást, a BEBTE elnökét kérdeztem.
– A BEBTE szemszögéből nézve sikerült egy újabb sikeres esztendőt lezárni. Mi jellemezte a közösség 2022-es munkáját?
– Alapvetően, ha csak a Nagy-Strázsa-hegy barlangjaiban végzett tevékenységünket nézzük, szerintem már akkor is eredményesnek értékelhető a munkánk. Igaz, hogy újabb szakaszokat nem fedeztünk fel, ám mind a Sátorkőpusztai-, mind pedig a Strázsa-barlang takarítása (törmelékmentesítése) sok meglepetést hozott. Részben ehhez kapcsolódóan valamelyest nőtt a taglétszámunk is; olyan emberek csatlakoztak hozzánk, akik vagy a látogató-, vagy pedig a nyilvánosan meghirdetett kutatónapokon kaptak kedvet ehhez.
– Taglétszám szempontjából mi jellemzi a csapatot?
– Barlangász berkekben sajnos nagy a fluktuáció, nálunk, a 33 éves történetünk során néhány főt leszámítva teljesen kicserélődött a tagság. Szerencsére azonban az elmúlt 10 évben kialakult egy körülbelül 25 fős aktív mag, akikre a különböző programokon számítani lehet.
– Fiatalokat is rá lehet venni egy kis barlangászásra?
– Sajnos nem, a tizen- és huszonéves korosztály szinte teljesen eltűnt. Az a néhány fiatal, aki jelenleg is tagunk, az aktív szüleik, vagy nagyszüleik révén vannak velünk. Azt látom, hogy az iskolás korosztályt nehéz megszólítani. Nyilván annyi inger éri őket, hogy az ilyesfajta tevékenység eszükbe sem jut. Pedig ha tudnák, hogy egy ilyen közösségben élethosszig tartó barátságok születhetnek, amiből aztán az élet minden területén profitálhatnak. Mindeközben rengeteget tanulhatnak elsősorban a természettel szembeni alázatról, ugyanakkor megszámlálhatatlan kalandban lehet részük.
– Miben rejlik még a barlangászat „ereje?”
– Sok más közösségi tevékenységgel együtt nagyon jó jellemformáló, hiszen muszáj csapatjátékosnak lenni, felelősséggel tartozni a másikért. Ami viszont óriási előnye, hogy itt ténylegesen ki lehet zárni a külvilágot, nincs „háttérzaj”, nincs telefoncsörgés stb. Csak magunk vagyunk, és így zavartalanul nagyon jókat lehet beszélgetni, amire azt gondolom, hogy mindenkinek szüksége van. Sokszor ilyesformán „pszichológusai” is vagyunk egymásnak.
– Azt is látni kell, hogy hatalmas az érdeklődés a látogatónapok iránt, sokan kíváncsiak a Nagy-Strázsa-hegy titkaira.
– Évente 10 alkalommal szervezünk látogatónapot, márciusban 2, áprilistól novemberig havi 1-1 alkalommal. Mivel egy ilyen alkalom komoly logisztikát és a részünkről is nagyobb részvételt kíván, az egyéb feladatok mellett egyszerűen nem fér bele több. Ez a kevés alkalom viszont maximálisan kihasznált, „teltházzal” működik. Azt sokan nem tudják, hogy a túravezetéseket (alkalmanként ez legalább 15 tagtársunk jelenlétét igényli) mindenféle ellenszolgáltatás nélkül végezzük. A belépődíjakból a barlangüzemet (aggregátor-használat, világítási rendszer karbantartása, kutatásokhoz szükséges eszközök beszerzése stb.) működtetjük.
Látogatók a Sátorkőpusztai-barlangban
– Hogyan lehet regisztrálni a látogatónapokra?
– A látogatónapokat honlapunkon és a barlang Facebook oldalán hirdetjük. Ez utóbbi, illetve a látogatók közösségi oldalas megosztásai olyan reklámértékkel bírnak, hogy egyéb hirdetésekre nincs is szükségünk. Jelentkezni nagyon egyszerű, a meghirdetés pillanatától a satorkopusztaibarlang@gmail.com címre kell küldeni egy e-mailt a kért időpontot és a létszámot feltüntetve. Jelenleg a március 5-i, 26-i és április 10-i időpontok nyitottak.
A túrákat általában 15 fős csoportokban vezetjük. Már a visszaigazolásoknál törekszünk arra, hogy a vendégeket megadott időpontokra hívjuk, vagyis ne alakuljon ki tumultus a barlangnál.
– Hogyan zajlik a látogatónap?
– Magában a túravezetés menetében nálunk évtizedek óta ugyanaz a rendszer van, és ez egyéb hazai barlangos gyakorlattól merőben eltérő. A Sátorkőpusztai-barlang függőleges jellegű, a látogatókat 30 méteres mélységbe visszük le. Részben a vendégek biztonságát, de a barlang épségét is csak úgy tudjuk garantálni, ha a különböző szinteken, például a létráknál 1-1 biztosító ember tartózkodik. Ez a felszíni stábbal együtt nagyjából 15 főt tesz ki. Maguk az érdemi túravezetések egy felszíni tájékoztatóból és egy, a lenti nagyteremben tartott „tárlatvezetésből” állnak. A túra csoportonként 1-1,5 óra időtartamú, függően a társaság érdeklődésétől.
– A BEBTE berkein belül jött létre az elmúlt években a Szemétirtók nevű csapat, mely villámakcióival várt ismertté. Az elmúlt esztendőben miben merült ki a csoport tevékenysége?
– 2022-ben a tavaszi „műanyagnapot” és a néhány kisebb csoportos szemétszedést leszámítva nagyobb BEBTE-s akció nem volt. Ennek részben prózai okai is voltak; egyéb tevékenységünk mellett nem tudtunk többet vállalni. Persze tagjaink és a lelkes önkéntesek azért egyénileg is szedték a szemetet, én magam is több ízben. Azt azért megjegyezném, hogy a Szemétirtók csoportot ugyan a BEBTE hozta létre, vagy ha úgy tetszik nevesítette, de ennek tagsága nyitott, bárki annak nevezheti magát, aki a célokkal azonosulni tud.
– Sikerült tartós eredményt elérni ott, ahol korábban összegyűjtötték a szemetet az önkéntesek?
– A szemetelés elleni küzdelem Magyarországon nyilvánvalóan még mindig „szélmalomharc”, ám hiszem, hogy az akciók és a folyamatos edukálás révén egyre több ember ébred rá a környezetvédelem fontosságára, hiszen végső soron mindenki életminőségére, és ebből adódóan egészségére is kihat. Különösen fontosnak tartom annak tudatosítását, hogy utánunk is lesznek emberek a Földön, köztük saját gyermekeink és unokáink, akiknek életéért felelősséggel tartozunk a halálunk után is.
– A BEBTE tagjai nem csak helyben aktívak, az ország és Európa különböző szegleteit is igyekeznek felfedezni. Merre járt tavaly a csapat?
– Az itthoni teendők mellett törekedtünk arra, hogy változatossá tegyük a tagság életét. Egy kisebb csapattal ismét megfordultunk Dél-Olaszországban, ahol természetesen a vulkánokon volt a hangsúly. Minden programunkat nehéz felidézni, de voltak például aggteleki túráink, a Duna-Dráva Nemzeti Park támogatásával a Villányi-hegységben is jártunk, tucatnyi Bányászkörös bejáráson vettünk részt, meglátogattunk számos gerecsei barlangot, baráti kapcsolatainknak köszönhetően megfordultunk a Solymári-ördöglyuk barlangban és a balatonedericsi Csodabogyósban. Szakmai bejáráson vettünk részt a tatabányai karsztvízbányában és visszajáró vendégekként a tokodaltárói Ágnes-aknai vízbázison is.
– A dorogi szervezet együttműködéseiről is híres, ráadásul 2023-ban komoly feladat hárul a BEBTE-re. Mi is ez pontosan?
– Több nemzeti parkkal is gyümölcsöző a kapcsolatunk, elsősorban a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal, az Aggteleki, de a már említett Duna-Dráva Nemzeti Parkkal is. Megtiszteltetés volt számunkra, hogy a Pilisi Bioszféra Rezervátum hattagú tanácsadó testületében (aminek tagságát évente választják) a civil szervezeteket 2023-ban a BEBTE képviselheti.
– Tavaly házigazdái voltatok egy nívós konferenciának. Miről volt szó, merre tart a barlangász társadalom?
A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulattal (MKBT) közösen november 17-19 között Esztergomban rendeztük meg a Barlangkutatók évente sorra kerülő úgynevezett „Szakmai Találkozóját”. A BEBTE ennek az előadásokkal, beszámolókkal tarkított eseménynek 2001 és 2010 után így 2022-ben is házigazdája lehetett. Az MKBT a hazai barlangkutató csoportokat és egyéneket tömörítő szakmai szervezet, amely tanfolyamokkal, konferenciákkal, terepi programokkal, külföldi kapcsolatokkal, óriási könyvtárral tudja segíteni a barlangászokat.
Walczer Patrik
Leave A Comment