Vulkánokról általában

A földrengések és a szeizmikus szökőárak mellett kétségkívül a tűzhányókitörések azok a jelenségek, amelyek a legnagyobb természeti katasztrófákat keltették az emberiség történetében. Érthető tehát, ha azokban az országokban, amelyeket a vulkánok fokozott mértékben veszélyeztetnek, a tudományos intézmények és a hatóságok minden lehetőt megtesznek annak érdekében, hogy a lakosságot időben figyelmeztessék, szükség esetén pedig ki is […]

A vulkánok gőze ként termel, gyökerüknél mélyen a Föld belsejében ércek rejtőznek, közöttük arany és ezüst, sőt egyes kráterekben gyémánt is előfordul. A tűzhányók hőjéből energia nyerhető, a kihűlt láva építőanyagként, téglaként hasznosítható. A vulkánok termékeny talaján virágzó gazdaságok születhetnek, ezért sokan vállalják a kockázatot, hogy egy váratlan kitörés esetleg mindenüktől megfoszthatja őket.
A Jáva és […]

A vulkánkitörések motorjai a magmában lévő gázok. A kitörés jellegét a lávában gomolygó gázok tömege és az a sebesség határozza meg, amellyel azok elhagyják a kőzetolvadékot. A vulkanológusoknak nem kis fáradságába kerül megállapítani a kigőzölgések kémiai összetételét. Nehéz, komoly megpróbáltatást jelentő munka a láva friss kigőzölgésének felfogása. Különösen sikeres munkát végeztek ezen a téren a […]

Ki ne szemlélné csodálattal Földünk természetes tűzijátékait, a magukból vörösen izzó lávát kibocsátó vulkánokat. A vulkánkitörések azonban nemcsak szilárd halmazállapotú törmelékanyagokat, ún. piroklasztikumokat szórnak ki a felszínre, hanem szemmel kevésbé érzékelhető, emígy jóval alattomosabb gázokat is útjukra engednek: szén-dioxidot, kén-dioxidot, különböző klór- és fluorvegyületeket stb. Ráadásul a gázkibocsátás nemcsak a tűzhányók aktív periódusára jellemző, hanem […]