A Nagy- és Kis-Strázsa-hegy barlangjai

2006.

A Sátorkőpusztai-barlang Benedek Endre termében az Erkély feljáró alatt kábelárok-ásás közben a letaposott járószint alatt kisebb (öklömnyi) kristálybevonatos üregecskékre akadtunk. Minden jel szerint az eredeti aljzat részét alkothatták, törmelékkel és agyaggal voltak kitöltve. Belőlük gipsztű darabok és rostos gipsz került elő. A legszebb egy kb. 3 cm magas, hattyúra emlékeztető alakzat, amit épségben találtunk meg […]

2005. január

A barlangok és képződményeik kialakulását, azon belül pedig elsősorban a hévizes üregesedést illetően, még napjainkban is számos ellentmondást kell tisztázniuk a kutatóknak. Hiába állnak rendelkezésre korszerű eszközök, a régmúlt eseményeinek rekonstruálása bonyolult és nehézkes folyamat.
El kell fogadnunk, hogy a tudomány e területen is rohamléptekben fejlődik, az elméletek rendre korszerűsödnek, és ilyenkor bizony gyakran előfordul, […]

Kraus Sándor 1993. január 23-i állapotfelmérési jegyzőkönyve nyomán
(Aktualizálva 2003. november 23-án) 
A barlang a Nagy-Strázsa-hegy elhagyott, ÉK-i kőbányájában nyílik 253 m tszf. magasságban. A bejárat szélessége 0,9 m, magassága 1,3 m mesterséges, négyszögletes vasajtóval ellátva.
A felfedező bejárat 0,8 m széles, 1 m magas. A barlang kőfejtés közben nyílt meg, vízszintes tengelyű, a jelenlegi felett található 1 […]

(Megjelent a Hidrológiai Közlöny 1948. évi 1-4. számában.)
„Önként adódik az a következtetés, hogy a gömbfülke, vagy vakkürtő csak ott képződik, ahol a víznek nincs tág tere a lassú folyáshoz, hanem nagy nyomással és szinte sugárszerű lövelléssel hatol bele valamiképpen a sziklafalba. Ennek pedig az a feltétele, hogy az eleve megadott repedések szűkek legyenek, s így […]