Bebte

About Bebte

This author has not yet filled in any details.
So far Bebte has created 314 blog entries.

EBSZŐNYBÁNYAI HALASTÓ (TOKOD-EBSZŐNYBÁNYA)

Az Únyi-patak felduzzasztásából nyert mesterséges tóról van szó, amely jelentős tájképformáló tényező. Eredetileg arra szolgált, hogy a helybeli kolónia-lakásokban élők kikapcsolódását szolgálják (horgászat), de az 1990-es évektől az idegenforgalom bővülését is várják tőle, ezért a tavat kitisztították, partszegélyét is gondozzák. A tó, illetve a mellette kialakult nádas a viszonylag alacsony csapadéktartalmú völgy mikroklímáját befolyásolja, és […]

By |december 5th, 2004|Geológiai túrák, Túrák|0 Comments

MOGYORÓSI-SZIRTEK (Mogyorósbánya)

A Mogyorósbánya és az Ebszőnyi-elágazás közötti lapos tetejű, erdős hegy DK-i oldalában találjuk az 5 méterestől a 20 méteres magasságig terjedő, és mintegy 100 méteres hosszanti kiterjedésű Mogyorósi-szirteket. Kőzetanyaga a földtörténeti eocén korban kialakult édesvízi mészkő, mely az egykori mocsaras-lápos környezetben élő gazdag növényi vegetációt vonta be. A szerves anyag természetesen azóta elbomlott, de a […]

By |november 9th, 2004|Geológiai túrák, Túrák|0 Comments

TÚRA A BENZINGŐZÖS ERDŐBEN

2004. október 24.

A hétköznapok bosszúságain túl a hétvégére is jut bőven a kellemetlenségekből. Persze vannak akik ezt másképp értelmezik. Például annak az autónak és motornak (lásd képeinken) az utasai, akik ezekkel a „környezetbarát” járművekkel a Pilisbe ruccantak ki gombát szedni, minden bizonnyal kényelemből választották a természetjárásnak ezt a felettébb „civilizált” formáit. A turisták nem tehettek egyebet, […]

By |október 24th, 2004|Beszámolók, Természetvédelem|0 Comments

„HARD DAY?” – A Júliai-Alpok sötét oldala

2004.

Ez a kaland nagyon egyszerű útnak indult. Egyik barátom turistacsoportnak keresett könnyű via-ferratázási lehetőséget. Azt hallottuk, hogy Szlovéniában, a Júliai-Alpokban található kezdőknek való könnyű útvonal. A terep előzetes felmérésére indultunk. Nosza, járjuk be!
2004. július 22-én reggel még beugrom a Sandstone-hoz, hogy átvegyem az új vízhatlan cuccomat. A nadrág még nem jött meg. Mindegy, úgy sem […]

By |augusztus 1st, 2004|Beszámolók, Expedíciós túrák|0 Comments

AZ ESZTERGOMI NAGY-STRÁZSA-HEGY ÉS A SÁTORKŐPUSZTAI-BARLANG FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE

A sokáig a világ legszebb barlangjának tartott Sátorkőpusztai-barlang jelenleg az eredetihez képest már csak torzó állapotban látható, mégis sok laikust és szakembert vonzanak megmaradt képződményei és formakincse. Bár régóta ismert, szakmai jellegű vizsgálata váratott magára. Ásványvizsgálati eredmények nem ismertek, így csak a felfedezők leírására (Jakucs L., Venkovits I.) hagyatkozva ment át a köztudatba a barlangot […]

A „BOLYGÓ SZIKLÁK”

Régi és új történetek az Eoli-szigetekről
(Megjelent A Földgömb folyóirat 2004/3. számában)
„Errefelé meredek sziklák peremére csapódik
kékszemű Amphitríté nagy hulláma zubogva;
tudd; ezeket Bolygó Szikláknak hívja a boldog
isten mind. S a madár sem szállhat el arra nyugodtan,
még a galambok sem, ha röpülnek ambrosziával
Zeuszhoz, mert őket sima szikla ragadja magához
folyton, s Zeusz atya küld újat, pótolni a számuk.
Onnan még […]

By |május 5th, 2004|Lipari-szigetek vulkánjai, Vulkánok|0 Comments

A KELETI-KÁRPÁTOK SZIKLATORNYAI KÖZÖTT – A nagyszerű Csukás-hegység

(A cikk rövidített változata a Mount Everest magazin 2004 májusában megjelenő számában olvasható)

Erdély, vagy ahogy a népnyelv nevezi, Tündérország tájképében legmeghatározóbb szerep a Kárpátok vonulatának jut. A magas-, középhegységi, valamint dombsági jegyeket egyaránt magán hordozó vidék, akárhányszor is keressük fel, mindig más arcát mutatja. Erdély területén a Kárpát koszorú részeként, a kialakulásában egymástól merőben eltérő […]

By |március 20th, 2004|Beszámolók, Túrák|0 Comments

A SÁTORKŐPUSZTAI-BARLANG RÉSZLETES BEMUTATÁSA KRAUS SÁNDOR 1993. ÉVI ÁLLAPOTFELMÉRÉSE ALAPJÁN

Kraus Sándor 1993. január 23-i állapotfelmérési jegyzőkönyve nyomán
(Aktualizálva 2003. november 23-án) 
A barlang a Nagy-Strázsa-hegy elhagyott, ÉK-i kőbányájában nyílik 253 m tszf. magasságban. A bejárat szélessége 0,9 m, magassága 1,3 m mesterséges, négyszögletes vasajtóval ellátva.
A felfedező bejárat 0,8 m széles, 1 m magas. A barlang kőfejtés közben nyílt meg, vízszintes tengelyű, a jelenlegi felett található 1 […]

SZEKÉROLDALAK

Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 2003/7. számában jelent meg.

A Rila-hegységben fakadó Iszker előbb áthalad a Szófiai-medencén, majd átvágva a Nyugati-Balkán hegységet, a Vracai-hegység vadregényes szurdokvölgyében kanyarog Kurilo és Mezdra kisvárosok között, amit maga mélyített ki.
A sziklakatlan északi szélén a meredek hegyoldalban hirtelen tűnik szemünk elé a népnyelv által szekéroldalaknak (Ritlite-nak) nevezett függőleges […]

By |február 15th, 2003|Egypercesek|0 Comments

ÚJ LÉTRA A BARLANG NAGYTERMÉBEN

2002. június 28.

A Sátorkőpusztai-barlang nagytermébe 2002 nyarán a Richter Gedeon Gyógyszergyár Dorogi Fióktelepének támogatásából új, a biztonsági előírásoknak és a barlangi környezetnek megfelelő, 9 méteres létrát építettünk be.
A rozsdamentes acélból készült védőkosárral ellátott szerkezet a korábbi eszközökhöz képest (különösen az 1950-60-70-es években elhelyezett kötélhágcsóhoz hasonlítva) jelentősen megkönnyítette a barlangi túráztatást. Egyrészt szükségtelenné tette a biztosítóember […]