(Megjelent az „A Földgömb” folyóirat, 2005. május-júniusi számában)
Esztergom, a hévizek városa. Bizonyára többen meglepődnek e kijelentés olvastán, hiszen sok mindenről messze földön nevezetes e település, de arról, hogy több tucat meleg vizes forrással is rendelkezik, kevesen tudnak.
Kétségtelen, hogy ha az esztergomiaknak azt a kérdést tesszük fel, hogy mit jelent számunkra a víz, legtöbben a Dunáról, […]
(Megjelent a Hídlapban, 2005. április 9-én)
Menekülő autók hada, zsúfolásig megtelt pihenő- és kirándulóhelyek, „turistának” öltözött városlakók. Igen, ez a húsvét hétfő. Csalhatatlanul, a maga valóságában. Ha tehetem, családommal, barátaimmal magam is elkerülöm ilyenkor azt a várost, ahová egyébként az életem köt, hogy társaságukban a természet nyugalmát, békéjét élvezhessem. Azonban ha elfoglaltságom engedi, mindig így teszek, […]
(Megjelent a HÍDLAP 2005. március 5-i számában)
Bár elhelyezkedését tekintve nem tartozik térségünkhöz, a tágabb környezetünkbe azonban még nyugodtan „beilleszthetjük”, a Dorogról autóval kb. 40 perc alatt elérhető Solymári-Ördöglyukat, Magyarország egyik leghírhedtebb barlangrendszerét.
Egyesületemben egy régebben megfogalmazott igényt próbálunk kielégíteni azzal, hogy havi rendszerességgel különböző hazai barlangokba szervezünk kirándulásokat. A januári rózsadombi (Ferenc-hegyi-barlang) túrát követően mindannyian nagy lelkesedéssel […]
2005
A Gerecse délkeleti dombvidékén, a Zsámbéki-medence szomszédságában helyezkedik el Máriahalom (Kirva), az a kis falu, melynek lakossága alig haladja meg a 600 főt, bár az utóbbi években gyorsan fejlődik, szépül. Határában, az únyi falutáblától alig 100 méterre található egy homokbánya, melyet szerte az országban sokan ismernek, s ahová évente több tucat diákcsoport és rengeteg ősmaradványgyűjtő […]
A Dunántúlon kizárólag Sárisáp határában van bányászati célra is alkalmas mennyiségben föllelhető kaolin, amit évek óta termelnek ipari célokra. A kaolin a porcelán- és finomkerámia-gyártás nélkülözhetetlen alapanyaga. Mivel a bánya a térség ivóvíz ellátását biztosító karsztvízbázis fölött helyezkedik el, a bányaművelés fokozott körültekintést igényel.
Varga László
A kaolint vagy „fehérföldet” ősrégi előfordulási helyéről, a kínai Kaolingról nevezték […]
2004.
„Az előző napok esőzései jócskán feláztatták a talajt, így nagy sárdagasztásra számíthattok” – figyelmeztettek jó szándékú ismerőseink az év végére tervezett Börzsönytúra hallatán. Azonban már igencsak vágytunk egy kis mozgásra, így szándékunktól ez a mondvacsinált indok nemigen tudott eltéríteni. Utólag meg is bántuk volna, ha nem magunkra hallgatunk.
Sajnos elfoglaltságunk miatt mindössze egy napot szánhattunk a […]
Még néhány évtizeddel ezelőtt is a Gerecse alacsonyabb dombvidékein sűrűn bugyogtak fel a karszt- és a rétegforrások. Mára alig találunk belőlük néhányat. Éppen ezért különösen fontos, hogy a meglévőket megfelelő becsben tartsuk. Különösen fontosak azok, amelyek vize még ma szennyeződésektől mentes és iható. Ilyen karsztvíz-felfakadás található Bajóton, a falu központjában. A forrást néhány éve példásan […]
Az Únyi-patak felduzzasztásából nyert mesterséges tóról van szó, amely jelentős tájképformáló tényező. Eredetileg arra szolgált, hogy a helybeli kolónia-lakásokban élők kikapcsolódását szolgálják (horgászat), de az 1990-es évektől az idegenforgalom bővülését is várják tőle, ezért a tavat kitisztították, partszegélyét is gondozzák. A tó, illetve a mellette kialakult nádas a viszonylag alacsony csapadéktartalmú völgy mikroklímáját befolyásolja, és […]
A Mogyorósbánya és az Ebszőnyi-elágazás közötti lapos tetejű, erdős hegy DK-i oldalában találjuk az 5 méterestől a 20 méteres magasságig terjedő, és mintegy 100 méteres hosszanti kiterjedésű Mogyorósi-szirteket. Kőzetanyaga a földtörténeti eocén korban kialakult édesvízi mészkő, mely az egykori mocsaras-lápos környezetben élő gazdag növényi vegetációt vonta be. A szerves anyag természetesen azóta elbomlott, de a […]
Gallery
Gallery
Gallery
Gallery
Gallery
Gallery
Gallery
Gallery
Legutóbbi hozzászólások