Természetes volt, hogy akárcsak a geológia más területein, a vulkánkutatásban, és emígy az Etna esetében is óriási jelentőséggel bírt a lemeztektonika, és ebből adódóan a kontinensvándorlás elméletének 50-60-as években bekövetkező megszületése, jóllehet ez utóbbira már évszázadokkal korábbi utalásokat is találunk (pl. Francis Bacon 1620-ban már rámutatott az afrikai és dél-amerikai partvonalak hasonlóságára). Ezzel számos, korábban […]
A Földön előforduló összes elemből a vezető szerep az oxigéné és a szilíciumé. Ez a két elem gyakorlatilag a földkéreg úgyszólván minden kőzetének a legalapvetőbb alkotórésze.
Az oxigén és a szilícium megjelenhet egyszerűen önmagában is, egy olyan vegyület formájában, amelyet kémiailag az SiO2-képlettel jellemezhetünk, s amely kvarcként a Föld egyik leggyakoribb kőzetalkotó ásványa. A kvarcon kívül […]
…Ha a termőföldekre vulkáni hamu hullott, annak hatása erősen függött a földek elhelyezkedésétől és a helyi éghajlati adottságoktól. Általánosságban szólva a hamu négyféle módon hathat a növényzetre:1. Teljesen befedi a földeket, és eltakarja a növényzetet
2. A növényeket csak részben borítja el, azonban megakadályozza, hogy gyökereik friss oxigénhez jussanak
3. Tönkreteszi a már meglévő levélzetet, és megakadályozza, […]
(Dr. Székely András: Vulkánmorfológia c. egyetemi tankönyve nyomán)
Az elsődleges tűzhányóformák morfológiai típusai
A tűzhányók elsődleges formája elsősorban a kitörés módjától és a fölhozott anyagtól függ, s e kettő között is szoros az összefüggés. Anyaguk halmazállapota a legfontosabb, vagyis az, hogy a kiszórt laza tefráról vagy a kiömlés után megszilárdult láváról van-e szó. Alapformák a vulkáni kúp […]
Vajon mennyi ideig elegendő a radioaktív elemek hőtermelése a jelenlegi főáram fenntartására, illetve mekkora a hőáramból az a rész, amelyet a Föld egy korábbi állapotából örökölt?
Abból kell kiindulni, hogy a legfőbb hőtermelő radioaktív izotópok a földkérgen belül jól ismertek, így a tórium, az uránium, a kálium egyes izotópjai. Ha a szárazföldi kéreg vastagságát 30-40 kilométeresnek […]
Valamikor az „ahol tűz van, ott ég is valami” mintájára, az emberek úgy gondolták, hogy a vulkánok a Föld belsejében keletkező tűz elvezetésére szolgálnak. Ezért a vulkánkitöréseket kísérő homokot és port hamunak, a kráterből kilökődő izzó lávadarabokat pedig, amelyek különös, kormos törmelék formájában hullottak vissza, salaknak nevezték. A Krakatau 1883-as kitörése után a British Royal […]
A lávák a vulkán egyáltalán nem lebecsülendő fegyvertárában a legkevésbé veszélyes fegyverek közé tartoznak. Érkezésük mindig jól látható, majdnem mindig elég gyorsan el lehet menekülni az útjukból. Minden veszélytelenségük ellenére azonban, vagy talán éppen azért, a megkapóan érdekes természeti tünemények közé tartoznak. Egy kihűlt lávaárról letört bazaltdarab nem kimondottan gondolatébresztő tárgy, az esetek többségében úgy […]
Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 2015/2. számában jelent meg.
A XX. század közepén számos duzzasztógátat építettek Romániában, kihasználva a hegyi folyóvizek hidroenergetikai potenciáját. Ekkor épült a Dregán festői szépségű völgyében a Kolozsvár-Nagyvárad közötti főút nagysebesi leágazásától déli irányban 21 kilométerre egy völgyszűkületben körülbelül 750 méteres tengerszint feletti magasságban Románia legmagasabb duzzasztógátja, mely eléri […]
Kezdeményezések a Palatinus-tó fenntarthatóságáért
[…]
A Dorog és Esztergom között fekvő Nagy-Strázsa-hegyben (Pilis hegység) keletkezett, 253 m tszf-i magasságban nyíló Sátorkőpusztai-barlangot csak a második világháborút követő évtizedekben nyitották meg a nagyközönség számára, és akkor kezdték meg tudományos feldolgozását is.
[…]
Gallery
Gallery
Gallery
Legutóbbi hozzászólások