A vulkánok gőze ként termel, gyökerüknél mélyen a Föld belsejében ércek rejtőznek, közöttük arany és ezüst, sőt egyes kráterekben gyémánt is előfordul. A tűzhányók hőjéből energia nyerhető, a kihűlt láva építőanyagként, téglaként hasznosítható. A vulkánok termékeny talaján virágzó gazdaságok születhetnek, ezért sokan vállalják a kockázatot, hogy egy váratlan kitörés esetleg mindenüktől megfoszthatja őket.
A Jáva és […]
Az emberek többsége a barlang szó hallatán a mészkőhegyek belsejében található, cseppkövekkel díszített páradús folyosókra, termekre gondol. ez természetes is, hisz a világ barlangjainak többsége a mészkövekben keletkezett karsztbarlang. De a barlangok nemcsak mészkövekben, vagy egyéb savasan oldható kőzetekben keletkeznek, hanem számos egyéb hatásra a gyakorlatilag oldhatatlan kőzetekben is. Ez utóbbiak az úgynevezett nemkarsztos barlangok. […]
A vulkánkitörések motorjai a magmában lévő gázok. A kitörés jellegét a lávában gomolygó gázok tömege és az a sebesség határozza meg, amellyel azok elhagyják a kőzetolvadékot. A vulkanológusoknak nem kis fáradságába kerül megállapítani a kigőzölgések kémiai összetételét. Nehéz, komoly megpróbáltatást jelentő munka a láva friss kigőzölgésének felfogása. Különösen sikeres munkát végeztek ezen a téren a […]
A Föld magmatikus olvadékainak, tehát a voltaképpeni „vulkanizmusnak” óriási jelentősége van a technika korában. Nem is annyira maguk a vulkáni olvadékok fontosak, hanem inkább azok az értékes anyagok, amelyeket a mélységből magukkal hoztak. Vulkanikus és magmatikus folyamatok a földtörténet minden szakaszában végbementek. A magmatikus kőzetekben ércek csak igen kis koncentrációban vannak jelen, a kőzetek anyagának […]
Ki ne szemlélné csodálattal Földünk természetes tűzijátékait, a magukból vörösen izzó lávát kibocsátó vulkánokat. A vulkánkitörések azonban nemcsak szilárd halmazállapotú törmelékanyagokat, ún. piroklasztikumokat szórnak ki a felszínre, hanem szemmel kevésbé érzékelhető, emígy jóval alattomosabb gázokat is útjukra engednek: szén-dioxidot, kén-dioxidot, különböző klór- és fluorvegyületeket stb. Ráadásul a gázkibocsátás nemcsak a tűzhányók aktív periódusára jellemző, hanem […]
…Veszélyes vulkánok Európa közepén is akadnak. A legutóbbi kitörések tizenegyezer évvel ezelőtt zajlottak, helyszínük a Rajnai-palahegységhez tartozó Eifel volt. A vulkánkitörések emlékét a körkörös falú, talajvízzel feltöltött robbanási tölcsérek őrzik. Legismertebb közöttük a Laacher-tó. Az eifeli kitörések okozói azok a földkéregbe mélyen lenyúló zavarási övezetek és normális vetődések, amelyek átvágják az európai lemez litoszféráját. A […]
Ha a vulkáni területek térképét megnézzük, feltűnő, hogy a Föld felszínén igen egyenetlen, de nem rendszertelen az eloszlásuk. Négy nagyobb vulkáni övezet jelölhető ki.
Két öv a Csendes-óceán partvidékén és szigetein található. Az egyik Kelet-Ázsiában a Bering-szorostól Indonézián át Új-Zélandig, a másik Amerikában az Aleut-szigetektől a Tűzföldig és az Antarktiszig húzódik. A harmadik övezet nyugat-keleti irányban […]
Az iszapvulkánosság az esetek egy részében a valódi vulkánosság vagy utóvulkánosság jelenségcsoportjai közé tartozik, más esetekben viszont csak formai hasonlóságról van szó, s maga az iszapvulkán egyáltalán nem a magmatizmus felszíni megnyilvánulása. Az iszapvulkánosságnak ez a két különböző válfaja az iszap hőmérséklete alapján többnyire biztosan elkülöníthető.
A „meleg” iszapvulkánok minden esetben a vulkánosság kísérőjelenségei. Vulkáni területeken […]
TÜZES UTAKON
Az Etna Szicília vulkánóriása, s egyben Európa egyik legjelentősebb tűzhányója, a maga 3300 méter fölé nyúló aktív krátereivel és 150 km-es kerületével. Az Etna nemcsak vulkánt, hanem egy egész kultúrát jelent. Kultúrát, mely hagyományaival, történetével, szellemi gazdagságával Dél-Olaszország jelképévé vált. A tűzokádó hegy, vagy ahogy a helyiek nevezik, a „jó vulkán” nemcsak rombol, épít […]
A vulkánok erupciós felhői nem mindig jutnak magasra. Ha a felhő porral, hamuval és gázokkal terhes, lehúzza a súlya, és nm jut fel a levegőbe. Ilyenkor csak ellebeg a kráter pereme fölött. A porlavina 100-500 kilométeres sebességgel zúdul le a hegyoldalon. A gázok kiválnak a több száz fokos anyagból, és kiterjednek, ettől olyan mozgékonyak az […]
Legutóbbi hozzászólások