Szakmai látogatókat fogadtunk ma a Sátorkőpusztai-barlangban. Tanulmányi kirándulás keretében az Innsbrucki Egyetem néhány tanára és diákja látogatott el hozzánk. Köztük volt a neves geológus, dr. Yuri Dublyanski is, aki 1992 áprilisában a Nemzetközi Barlangász Unió akkoriban leköszönt elnökével, a kanadai Derek Ford professzorral egyszer már járt itt.
A sors érdekessége, hogy e sorok írója az orosz […]
A leggyakoribb szulfát ásvány (CaSO4 x 2H2O). Tökéletesen hasad, rendkívül puha, körömmel könnyen karcolható. Monoklin rendszerben kristályosodik, s gyakran alkot ikerkristályokat, például fecskefarkot, andráskeresztet, rózsát, montmartre-it, stb.
Színe a benne található szennyeződések szerint az áttetszőtől a fehéren át a feketéig szinte bármilyen lehet. Megjelenésére egyaránt jellemző az oszlopos, táblás, tűs vagy lencse alak. Átlátszó monoklin változata a […]
A szfalerit szabályos rendszerben kristályosodik. Sűrűsége 3,9 – 4,2. Színe a kritályrácsába épülő egyéb elemektől függ. Például a fekete változat a vastól kapja színét, neve a marmatit. Tág hőmérsékleti határok között képződik. Szulfidos ércesedésekben kisebb-nagyobb mennyiségben mindig jelen van. Gyakran galenittel együtt jelenik meg. Lengyelországban tömegesen előforduló darabjai csiszolva látványos példányai lehetnek az ásványgyűjteményeknek. A Kárpátokban […]
Magyarul málnapátnak nevezik, de az eredeti görög elnevezés is a színre vezethető vissza (rhodokhrosz = rózsaszín). A régen használatos mangánpát név a vegyi összetételére utal. Dél-Amerikában „inkák rózsája” néven hívják, ez pedig a lelőhely szerint alakult ki.
Kémiai összetétele mangán-karbonát, a mangán fontos érce. Színe a rózsapirostól a fehérig változik. A dél-amerikai példányok szépen, szalagosan sávozottak, […]
A szilárd földkéreg negyedik leggyakoribb eleme a vas, melynek egyik legelterjedtebb érce a pirit. Elnevezése az ógörög pür (tűz) szóra vezethető vissza, mely nagy keménységére utal.
Ütésre ugyanis szikrát vet. Régen ezért tűzcsiholásra is használták.
„Balgák aranyának” is nevezik, mert szépen csillogó aranysárga színe miatt sokan összekeverték, illetve keverik az arannyal.
A múlt századi nagy „aranylázak” idején (pl […]
Neve a görög malakhé szóból származik, melynek jelentése mályva. Onnan ered, hogy az ásvány színe a mályvalevélhez hasonló. De vannak, akik nevét a szintén görög malakosz szóból eredeztetik, mely puhát jelent. Valóban nem túl kemény ásvány, a Mohs-skála szerint 3,5 – 4 között változik.
Már az ókori Egyiptomiak is ismerték és használták arcfestékként, napjainkban pedig a […]
Románia egyik geológiai érdekessége a Keleti-Kárpátokhoz tartozó Bucsecs-hegység lepusztuló platóján 2240 méteres magasságban található Babele-sziklacsoport (lásd a fenti képen). A triász-jura korú mészkőre itt homokkő rétegek (flis) és vulkáni kőzetek települtek. A hegység felgyűrődésekor az üledékes kőzetek maguk fölött emelték ezeket a kőzetkifejlődéseket is. Az elsősorban glaciális jellegű lepusztulási folyamatok során a magmás eredetű kőzetrészek […]
Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 2015/10. számában jelent meg
Az idén 30., a világörökségi státusz elnyerésének pedig 20. évfordulóját ünneplő Aggteleki Nemzeti park területén, Bódvarákó szomszédságában található a semmivel össze nem téveszthető, csapott tetejű Esztramos hegy. Belsejében egykoron működő vasércbánya tárta fel többek között a Rákóczi-barlangokat, míg a hegy tetején 1948-1996 között üzemelő […]
2015.02.27.
A barlang Benedek Endre termében végzett tisztítások során az egyik eldugott, látogatók elől elzárt részén olyan képződményforma került elő, amelyet eddig eltűntek gondoltunk. Az agyagos, kormos, poros falakon a szennyeződések alatt korábban megbújó kristályok előbukkanása nem kis meglepetést okozott. A képen is látható aragonitkristály-csoportról van szó. Hasonlóakat idehaza a budai József-hegyi-barlangban, illetve a Beremendi-kristálybarlangban láthatunk, de az ehhez hasonló […]
2015.02.13
A BEBTE tőle kissé szokatlan módon ezúttal nem természetismereti, sokkal inkább környezetvédelmi indíttatású kirándulást tett Magyarország villamosenergia-termelésének fellegvárába, a Paksi Atomerőműbe. A jó hangulatban zajlott szakvezetés a szigorú beléptetési procedúrát követően elsőként az erőmű egyik reaktorblokkjához és vezérlőjéhez, valamint a több mint 500 méter hosszú turbinacsarnokba juttatott el bennünket. Számos kérdésre kaptunk érdekes és meglepő választ.
A Látogatóközpont megtekintése és az […]
Gallery
Gallery
Gallery
Gallery
Gallery
Gallery
Gallery
Gallery
Gallery
Gallery
Legutóbbi hozzászólások