2005. július 24.
Sajnos manapság se szeri, se száma a természetben elkövetett szabálysértéseknek. Az amatőrök által okozott kártételek között minden bizonnyal a legelőkelőbb helyen a terepmotorosok ügyködése szerepel. A természetvédők sajnos tehetetlenek, de úgy tűnik, hogy a természetvédelmi hatóságok sem tesznek meg mindent e természetkárosítások megakadályozása érdekében.
Napjaink tendenciája azt mutatja, hogy egyre többen vásárolnak valamilyen terepjárművet, hogy így hódoljanak nem éppen természetbarát kedvtelésüknek. Sokan nem elégednek meg a kétkerekű járművel, és annak négykerekes változatával (kvad) elégítik ki vad ösztöneiket. (És akkor a télen használatos motorosszánokról még nem is beszéltünk.) A turisták, természetjárók joggal érezhetik magukat veszélyben, ugyanis a turistautak már egyre kevésbé az ő kényelmüket, sokkal inkább a krosszosokét szolgálják.
Felvételünk 2005. július 24-én, a Pilisben, a Csurgó-hegy tövében, Kesztölc, illetve Dorog határában, a Duna-Ipoly Nemzeti Park fokozottan védett részén készült. A két motoros – akik rendszám híján sajnos beazonosíthatatlanok – a természetvédelem szabályaira fittyet hányva éppen az erdő felé igyekeznek. A kerekek felszántják a talajt, előidézve annak felárkolódását, a motor zaja, kipufogógőze pedig messzire kergeti a vadállatokat.
Valaki, aki miután az egyik terepmotorost sikerült megállásra késztetnie, majd az illetővel szóba elegyednie, arra a kérdésre, hogy mi jó abban, ha erdőben száguldoznak, a következő választ kapta: – Itt nyugodtan motorozhatunk, senki sem zavar bennünket!
Vajon hová vezet mindez!?
Leave A Comment