Kezdeményezések a Palatinus-tó fenntarthatóságáért
A BEBTE mintegy két évtizeden át kísérte figyelemmel a Doroggal határos, közigazgatásilag Esztergomhoz (Esztergom-Kertváros) tartozó Palatinus bányató sorsát. Ebben az összeállításban ebbéli tevékenységünket szeretnénk föleleveníteni.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy bár igyekszünk továbbra is figyelni a tavat, a megváltozott tulajdonviszonyoknak, kisajátításoknak köszönhetően már csekély befolyásunk maradt. Ugyanakkor egyéb tevékenységünk mellett sem tudunk már tóval kapcsolatban aktív természetvédelmi munkát végezni.
A kezdetek
A néhány év alatt is szemmel látható nagymértékű állapotromlás végül is 1993-ban késztetett bennünket arra, hogy kezdeményező lépéseket tegyünk a tó megmentése, állapotának javítása érdekében. Mindezt azért tartottuk szükségesnek, mert úgy éreztük, hogy – jóllehet sokan használják a tavat – jóformán mindenki csak mostohagyermekként bánik vele. Felkészültségünk kezdetben arra volt elegendő, hogy figyelemfelkeltő fórumokat szervezzünk, illetve cikkezzünk a témáról. A probléma iránti érzékenységét jól szemléltette, hogy számos együttérző és velünk együtt gondolkodó ember emelte fel a szavát a tó érdekében.
Az évek múltán, egyesületünk megerősödésével, szakemberek bevonásával előrébb tudtunk lépni, és ekkor már tettekben is kezdeményezővé váltunk. Nemcsak az intézkedési jogkörrel rendelkező esztergomi városvezetéssel kerültünk közvetlenebb kapcsolatba, hanem a terepen zajló szakmai munkát (geológiai, hidrológiai, biológiai állapotvizsgálatok, vízminőség-elemzések stb.) segítő tudományos intézményekkel is.
A BEBTE által demonstratív jelleggel szervezett szemétszedési akciósorozat 1997-ben vette kezdetét. Az ötletet az a szomorú tény adta, hogy a tóparton évről-évre nagyobb mennyiségű hulladék jelenik meg, amit ahelyett, hogy eltakarítanának, hagynak (hagynának) szezonról szezonra halmozódni. Az akció, melyet egyfajta szemléletre nevelési célzattal a tanulók körében hirdettünk meg, néhány év alatt jóformán előre jegyzett általános iskolai programmá nőtte ki magát Dorogon és Esztergom-Kertvárosban. Jó érzés volt tudni, hogy ilyesformán állandó segítségünk van, ám igazán megnyugtató az lenne, ha minden tóhasználó, átérezve felelősségét, ennek megfelelő viselkedést tanúsítana.
2005-ben a tóparti akciók sorát, hála az esztergomi Spartacus Búváregyesület búvárainak, és nem utolsó sorban a Dorogi Horgász Egyesület vezetőségének, medertakarítással is kiegészíthettük. 2007-ig összesen három alkalommal szerveztük meg a tófenék rendbetételét.
2008 márciusában végre bekövetkezett az, amit már régóta vártunk. Esztergom Város Önkormányzata néhány milliós összeget elkülönítve az elhanyagolt keleti part rendezésébe kezdett. Az illegális bányagödrök betakarásával, a hulladéklerakatok megszüntetésével, a part rendezésével hosszabb időre rendeződni látszódtak a dolgok. Az ezt követő években az alkalmi természetvédelmi cselekvések mellett kevés érdemi beavatkozás történt.
2013-ban a Szent István Strandfürdő (ők kezelik a kertvárosi strandot) vezetése új koncepcióval állt elő, amiben a strand területén kívül eső, egyébként szabadon használható kicsiny keleti partszakasz rendezése is benne foglaltatik. Ugyanebben az évben a Dorog felőli oldal kisajátítása is megtörtént, nem kis felháborodást keltve a környék lakosságának körében.
Bár ez az eljárás a fürdőzők és egyéb tóhasználók szempontjából erősen kritizálható, a természetvédelmi szempontból azonban a tó érdekét szolgálja. Sajnos két évtizedes tevékenységünk rámutatott a tó sebezhetőségére. A tóhasználók és a korábbi esztergomi városvezetőség nemtörődömsége következtében a környezet rendezetlenné, a vízpart szennyezetté vált, s nem sokon múlott, hogy maga a víz is hasonló sorsa jusson.
Mindannyiunk érdeke, hogy ez a mesterséges, ám számunkra idővel természetessé váló környezet – amely nemcsak Esztergom, de Dorog látképét is erősen meghatározza – még sokáig fennmaradjon. Ennek véleményünk szerint jelenleg egyetlen járható útja van, mégpedig az, hogy számon kérhető gazdája, gondnoka legyen a területnek.
Leave A Comment