A Dunántúlon kizárólag Sárisáp határában van bányászati célra is alkalmas mennyiségben föllelhető kaolin, amit évek óta termelnek ipari célokra. A kaolin a porcelán- és finomkerámia-gyártás nélkülözhetetlen alapanyaga. Mivel a bánya a térség ivóvíz ellátását biztosító karsztvízbázis fölött helyezkedik el, a bányaművelés fokozott körültekintést igényel.
Varga László
A kaolint vagy „fehérföldet” ősrégi előfordulási helyéről, a kínai Kaolingról nevezték […]
Még néhány évtizeddel ezelőtt is a Gerecse alacsonyabb dombvidékein sűrűn bugyogtak fel a karszt- és a rétegforrások. Mára alig találunk belőlük néhányat. Éppen ezért különösen fontos, hogy a meglévőket megfelelő becsben tartsuk. Különösen fontosak azok, amelyek vize még ma szennyeződésektől mentes és iható. Ilyen karsztvíz-felfakadás található Bajóton, a falu központjában. A forrást néhány éve példásan […]
Az Únyi-patak felduzzasztásából nyert mesterséges tóról van szó, amely jelentős tájképformáló tényező. Eredetileg arra szolgált, hogy a helybeli kolónia-lakásokban élők kikapcsolódását szolgálják (horgászat), de az 1990-es évektől az idegenforgalom bővülését is várják tőle, ezért a tavat kitisztították, partszegélyét is gondozzák. A tó, illetve a mellette kialakult nádas a viszonylag alacsony csapadéktartalmú völgy mikroklímáját befolyásolja, és […]
A Mogyorósbánya és az Ebszőnyi-elágazás közötti lapos tetejű, erdős hegy DK-i oldalában találjuk az 5 méterestől a 20 méteres magasságig terjedő, és mintegy 100 méteres hosszanti kiterjedésű Mogyorósi-szirteket. Kőzetanyaga a földtörténeti eocén korban kialakult édesvízi mészkő, mely az egykori mocsaras-lápos környezetben élő gazdag növényi vegetációt vonta be. A szerves anyag természetesen azóta elbomlott, de a […]
Gallery
Gallery
Gallery
Gallery
Legutóbbi hozzászólások