Ritkán gondolunk arra, hogy az a táj, ahol élünk, ami a szülőföldünk és otthonunk, milyen hosszú idő alatt alakult ki, és egyáltalán mi formálta olyanná, amilyen lett. Mi magunk is változtatunk rajta eleget, talán néha többet is, mint amit kellene. Azonban a természet alakító ereje még jelentősebb. Sokat formáltak rajta a Föld belsejében ható erők, […]
A cikk rövidített változata az Élet és Tudomány 2012/32. számában jelent meg
A hazánkkal szomszédos Szlovénia kis területe – 20 273 km2 – ellenére bővelkedik a természeti látnivalókban; elég, ha csak a Szlovén-Alpokra a vad hegyi folyókra, vagy éppen a felszín alatti értékekre gondolunk. Ez utóbbiakat tankönyvi alapossággal tárja elénk az ország területének majd egyharmadát kitevő […]
(Megjelent az Élet és Tudomány 2006/7. számában)
Hazai szemmel nézve, az észak-olaszországi Dél-Tirol tartomány legkeresettebb turistalátványosságait kétségkívül a Dolomitok merész sziklatornyai jelentik. Az ide igyekvők közül csak kevesen térnek le a Bozen (Bolzano) városán átvezető autóútról, hogy egy másik geológiai nevezetességet is meglátogassanak, pedig érdemes.
Még ha csak futólag is vetünk néhány pillantást, nagyszerű élményt jelenthet a […]
2005
A Gerecse délkeleti dombvidékén, a Zsámbéki-medence szomszédságában helyezkedik el Máriahalom (Kirva), az a kis falu, melynek lakossága alig haladja meg a 600 főt, bár az utóbbi években gyorsan fejlődik, szépül. Határában, az únyi falutáblától alig 100 méterre található egy homokbánya, melyet szerte az országban sokan ismernek, s ahová évente több tucat diákcsoport és rengeteg ősmaradványgyűjtő […]
A Dunántúlon kizárólag Sárisáp határában van bányászati célra is alkalmas mennyiségben föllelhető kaolin, amit évek óta termelnek ipari célokra. A kaolin a porcelán- és finomkerámia-gyártás nélkülözhetetlen alapanyaga. Mivel a bánya a térség ivóvíz ellátását biztosító karsztvízbázis fölött helyezkedik el, a bányaművelés fokozott körültekintést igényel.
Varga László
A kaolint vagy „fehérföldet” ősrégi előfordulási helyéről, a kínai Kaolingról nevezték […]
Még néhány évtizeddel ezelőtt is a Gerecse alacsonyabb dombvidékein sűrűn bugyogtak fel a karszt- és a rétegforrások. Mára alig találunk belőlük néhányat. Éppen ezért különösen fontos, hogy a meglévőket megfelelő becsben tartsuk. Különösen fontosak azok, amelyek vize még ma szennyeződésektől mentes és iható. Ilyen karsztvíz-felfakadás található Bajóton, a falu központjában. A forrást néhány éve példásan […]
Az Únyi-patak felduzzasztásából nyert mesterséges tóról van szó, amely jelentős tájképformáló tényező. Eredetileg arra szolgált, hogy a helybeli kolónia-lakásokban élők kikapcsolódását szolgálják (horgászat), de az 1990-es évektől az idegenforgalom bővülését is várják tőle, ezért a tavat kitisztították, partszegélyét is gondozzák. A tó, illetve a mellette kialakult nádas a viszonylag alacsony csapadéktartalmú völgy mikroklímáját befolyásolja, és […]
A Mogyorósbánya és az Ebszőnyi-elágazás közötti lapos tetejű, erdős hegy DK-i oldalában találjuk az 5 méterestől a 20 méteres magasságig terjedő, és mintegy 100 méteres hosszanti kiterjedésű Mogyorósi-szirteket. Kőzetanyaga a földtörténeti eocén korban kialakult édesvízi mészkő, mely az egykori mocsaras-lápos környezetben élő gazdag növényi vegetációt vonta be. A szerves anyag természetesen azóta elbomlott, de a […]
Gallery
Gallery
Gallery
Gallery
Gallery
Gallery
Gallery
Legutóbbi hozzászólások