A denevérek bizonyos fajairól (pl. patkósdenevérek, közönséges denevér) eddig is tudtuk, hogy barlangokban töltik a téli álom idejét, hiszen azt többnyire jól látható helyen teszik; gyakran a látogatók feje felett függeszkednek, olykor a barlangok számunkra hidegnek tűnő 7-10 Celsius-fokos bejárati zónájában.
Velük, és más, szintén látható helyen telelő alacsonyabb rendű élőlényekkel (pl. rovarok, pókok) ellentétben a szintén sziklaodúkat, barlangokat felkereső nagy pele elrejtőzik a kíváncsi szemek elől.
Így történhetett, hogy a Sátorkőpusztai-barlangban végzett feltáró kutatás során, 35 méterrel a felszín alatt, a nagyterem agyagos talajában, kb. 30 cm-es mélységben két darab téli álmot alvó pelére akadtunk. Nem számítottunk rájuk, így csak a szerencsés véletlenen múlt, hogy csákánnyal, ásóval nem sértettük meg őket.
A Nagy pele előszeretettel él barlangokban. Az áprilistól októberig tartó időszakban a bejárati szakaszban aktív, de akkor is csak éjszaka. Gyakorlatilag mindenevő. A magokat, rovarokat ugyanúgy megeszi, mint az elől hagyott kenyeret, szalonnát, zsírt. Ha nem zárjuk el kellőképpen holminkat, előszeretettel keresgél a barlangászok hátizsákjában, ahol még a szappant is megrágja. Az év többi hónapját hibernációban (téli álomban) tölti.
A hosszú védtelen hónapokban igyekszik biztonságos helyre húzódni, jelen esetben mélyen a föld alá bújni. Számára a helyválasztás azonban nem mindig szerencsés (bár ez esetben végül is az volt)! A kis rágcsálókat védett helyre helyeztük, ahol nyugodtan szuszoghatnak áprilisig.
Szöveg: Lieber Tamás
Fotók Benkovics-Molnár Györgyi, Lieber Tamás, Ostyáni János
Leave A Comment