Az Északi-sziget tájainak kiformálásában a jégnél nagyobb szerepet játszott a tűz. A vulkanikus tevékenység különösen az utóbbi néhány millió évben erősödött meg, s tart jelenleg is. A Tongariro-vulkáncsoport és a Bay of Plenty partja között húzódó vonal mentén a pleisztocénban nagy tömegű andezitláva és –tufa került a felszínre, és ezek 2000-3000 méter magas kúpokat építettek […]
„A valóság gyakran fölülmúlja a képzeletet” írja Robert Merle. Az Égei-tenger titokzatos gyöngyszeme. Szantorin (Théra) bronzkori pusztulása és az azt követő csapások a fantasztikum határát súrolják. Az ide látogató nem csupán Görögország legkülönösebb üdülőhelyére, hanem az Európai civilizáció egyik bölcsőjébe érkezik, arra a szigetre, melynek földje a mai napig megfejtetlen titkokat, megválaszolatlan kérdéseket rejt magában, […]
A két – jégsapkát viselő – vulkán a fővárostól, Mexikóvárostól mintegy 60 kilométerre található, délkeleti irányban. Az 5286 méteres Iztaccíhuatl közelebb van, míg az inkább kúpszerű, 5452 méteres Popocatépetl – népszerűen Popo – kissé távolabb fekszik a várostól. Csúcsuk a felhők vagy a köd miatt ritkán látható. Mindkettőt alvó tűzhányónak tartják. Az Iztaccíhuatl vulkánon jelenleg […]
…A tenger vizes soha nem mozdulatlan. Az árapályok mozgásáról nem is beszélve, a víz szüntelenül hömpölyög, és roppant nagy távolságokat tesz meg. A norvég partokon vagy a La Manche-csatorna mentén fürdőzők teste is érintkezik az Atlanti-óceán nagyon távoli térségeiről, gyakran a Mexikói-öbölböl származó vízzel. A vizek felszínét melegítő Nap, a Föld forgása, a részben e […]
Írország nyugati részén, Kilfenora közelében a táj alaposan meghazudtolja a sziget közkeletű nevét, a „zöld sziget” itt ugyanis valósággal kifehéredik. E terület a Burren karsztsíkja, amelynek óidő végi mészkövén Nyugat- Európa egyik legszebb karrmezője, „mészkőjárdája” jött létre.
A mészkősík fölött szabadon söpör végig a közeli óceán felől fújó szél, a karsztvidék peremén széltépte, satnya bozótok hajtják […]
Bányakincsek nélkül nehezen képzelhető el az élet itt, a harmadik évezred küszöbén. Ugyanakkor az energiahordozók, ércek, építőanyagok bányászata megbolygathat, veszélybe sodorhat olyan környezeti értékeket, más természeti kincseket, amelyek nélkül ugyancsak nehéz lenne elképzelni az életet a harmadik évezred küszöbén… Vagyis a bányászat hasznot hajt, értéket termel, de kellő környezetvédelmi szabályozás híján kárt okoz és értékeket […]
A Szlovákiához tartozó Csallóközben fekvő Bős (Gabčikovo) és a Dunakanyarban elhelyezkedő Nagymaros neve már hosszú évek óta szerepel a sajtóban. Mi épült és hogyan épült e két, egymástól jó 170 km-re fekvő dunai település térségében? Milyen hasznot hajtott volna az építkezés, és milyen környezeti károkkal járt volna az eredeti terv megvalósítása?
De mit is tartalmaztak a […]
Magasságát illetően Mexikó vulkánóriásai mögött ugyan eltörpül, földtudományi jelentősége azonban annál nagyobb. Az emberek szeme láttára nőtt ki a földből, azaz a Mexikói-felföldből. Paricutín indián faluban 1943. február 20-án az egyik parasztcsalád a faluközeli földjén dolgozott, ahol délután hirtelen a földjükön képződő hasadékra figyeltek föl, amely az ott már korábban kialakult lyukat keresztezte, mindezzel azonban […]
1985. november 13-án, a kolumbiai Andokban található Nevado del Ruiz kitörésekor az évszázad legnagyobb tömegű és leggyilkosabb laharjai zúdultak alá, csaknem teljes egészében lerombolva a krátertől 72 km-re, a Magdalena-medencében fekvő Armero városát. A laharok közel 23 ezer embert megöltek és 4400-at megsebesítettek; 5100 ház megsemmisült és 210 ezer hektár termőföld tönkrement. Ez a vulkánkitörés […]
Alig ismerjük az Erebust, de azért elég jól, hogy tudjuk róla, más mint a többi hegy. Bolygónk legdélebbi aktív vulkánjáról van szó. Ez a 4023 m magas kolosszus (amelyből 206 m a víz alatt van), az Antarktisz legnagyobb bemélyedését, a Ross-tenger bejáratát őrzi. Nevét felfedezőjének, James Ross hajójának köszönheti. A lávató valószínűleg már ekkor, 1841-ben […]
Legutóbbi hozzászólások