2005. Ahogy azt az aktuális híradásokból megtudtuk, az augusztus végi özönvízszerű esőzések Európa szerte súlyos károkat okoztak. Érthető okokból többet hallhattunk a határon túli – elsősorban székelyföldi – magyarok veszteségeiről, kevesebbet a tőlünk nyugatabbra bekövetkezett katasztrófáról. Ez utóbbira szeretnénk rávilágítani az ausztriai Pfunds település példájával Az események 2005. augusztus 24-én, az Inn folyó hirtelen áradása folytán bekövetkező innsbrucki sorozatos gátszakadással kezdődtek. A hatóságok elrendelték az összes híd azonnali lezárását. Innsbruckban és környékén szakaszos volt az áramellátás és elnémultak a telefonok. Lezárták az Olaszországba átjárást biztosító Brenner- és Reschen-hágót is, de az olaszországi Stilfser(Stelvio)-hágót sem lehetett használni néhány napig az útra került törmelék miatt. Akik ezekben a napokban járták a környéket, az autópályákon több tíz km-es sorokkal találkozhattak, a vasutat pedig egyáltalán nem használhatták. Ausztriában az áradás talán a legnagyobb pusztítást a Reschen-szoroshoz közeli Pfunds kisvárosban okozta. A település szállodájából egy 88 tagú olasz turistacsoportot kellett kimenekíteni, amikor a városon átfolyó patak – részben a meredek hegyoldalból lezúduló víz, részben pedig a már megáradt Inn visszaduzzasztó hatása révén – kilépett medréből. A Pontassieve-i turisták nem tudták elhagyni a vidéket, hiszen az összes út járhatatlanná vált. A helyi polgárőrség csapatokat mozgósított, hogy megszervezze az esetleges mentéseket. Magára a pfundsi katasztrófára jellemző volt, hogy az egyébként békés hegyi patak vízszintje néhány óra leforgása alatt nem kevesebb, mint 10 métert emelkedett, ami így már elég erős volt ahhoz, hogy fákat csavarjon ki, valamint hatalmas mennyiségű hordalékot szállítson a völgyben fekvő településre. A kiöntött víz a part menti házak zömét elmosta, de nem sokkal jártak jobban azok a tulajdonosok sem, akiknek földszinti helyiségeit a padlótól a plafonig sáros hordalékkal feltöltötte. A megáradt patak pusztítását az is tetézte, hogy a település főútvonalát is magán hordozó híd vastag betontalapzata meggátolta a víz gyors lefolyását, és kvázi továbbduzzasztotta ez egyébként is megnövekedett vízszintet. Az áradásokban, Ausztriában és Svájcban ketten-ketten vesztették életüket, két személyt pedig eltűntnek nyilvánítottak. Mindezeken túl Tirolban legalább 1000 ember vesztette el otthonát. Gerhard Witting, a 2500 lakosú Pfunds polgármestere, újságírók kérdésére elmondta, hogy az árvíz nemcsak nagy károkat okozott, hanem azt is megmutatta, hogy mennyire emberségesek és összetartók a lakosok. A helyiek, mióta látták, hogy a víz, sár és kövek miként sodorják el házaikat, miként borítják fel autóikat és teszik járhatatlanná útjaikat, mindent megtesznek egymásért. |
Legutóbbi bejegyzések
- AZ ÖRDÖG FELESÉGÉNEK KÖZÉPSŐ UJJA – Tórshavn-tól Vestmanna-ig (Feröeri úti jegyzetek 3. rész)
- AHOL EGY TÓ AZ ÓCEÁNBA ZUHAN – Látogatás a Lebegő-tónál (Feröeri úti jegyzetek 2. rész)
- A ZÖLD CSODA – Az északi kiszögellésen (Feröeri úti jegyzetek 1. rész)
- BÁLNALESEN – Grönlandi úti jegyzetek – 6. rész
- JÉGHEGYEK ÚTVESZTŐJE – Grönlandi úti jegyzetek – 5. rész
Legutóbbi hozzászólások
- Selejtből lesz a praktikus csikkgyűjtő - 10-15 dekk is belefér - Szótkérek - SZEMÉTIRTÓKKAL A KÖRNYEZETTUDATOSSÁGÉRT – Harc a cigarettacsikkek ellen
- A szemtelenül szemetelő ember, avagy a mindent elárasztó cigarettavég - Szótkérek - SZEMÉTIRTÓKKAL A KÖRNYEZETTUDATOSSÁGÉRT – Harc a cigarettacsikkek ellen
Archívum
- 2024. november
- 2024. augusztus
- 2024. július
- 2024. június
- 2024. május
- 2024. április
- 2024. február
- 2024. január
- 2023. november
- 2023. október
- 2023. augusztus
- 2023. július
- 2023. március
- 2023. február
- 2023. január
- 2022. október
- 2022. április
- 2022. március
- 2021. október
- 2021. augusztus
- 2021. május
- 2020. november
- 2020. szeptember
- 2020. június
- 2020. március
- 2020. január
- 2019. december
- 2019. szeptember
- 2019. július
- 2019. április
- 2019. március
- 2019. február
- 2018. december
- 2018. november
- 2018. szeptember
- 2018. augusztus
- 2018. július
- 2018. június
- 2018. március
- 2017. december
- 2017. november
- 2017. október
- 2017. augusztus
- 2017. június
- 2017. május
- 2017. április
- 2017. március
- 2017. február
- 2017. január
- 2016. november
- 2016. október
- 2016. augusztus
- 2016. június
- 2016. április
- 2016. március
- 2016. január
- 2015. december
- 2015. október
- 2015. szeptember
- 2015. május
- 2015. április
- 2015. március
- 2015. február
- 2015. január
- 2014. június
- 2013. augusztus
- 2013. július
- 2013. március
- 2013. január
- 2012. december
- 2012. augusztus
- 2011. október
- 2011. augusztus
- 2011. június
- 2011. május
- 2010. október
- 2010. április
- 2010. március
- 2009. október
- 2009. április
- 2009. február
- 2008. november
- 2008. szeptember
- 2008. augusztus
- 2008. július
- 2008. március
- 2007. december
- 2007. november
- 2007. augusztus
- 2007. július
- 2007. június
- 2006. december
- 2006. november
- 2006. október
- 2006. július
- 2006. április
- 2006. február
- 2005. december
- 2005. szeptember
- 2005. július
- 2005. május
- 2005. április
- 2005. március
- 2005. február
- 2005. január
- 2004. december
- 2004. november
- 2004. október
- 2004. augusztus
- 2004. június
- 2004. május
- 2004. március
- 2003. november
- 2003. február
- 2002. január
- 2001. november
- 2001. október
- 2001. április
- 2001. február
- 2000. november
- 2000. február
- 1999. szeptember
- 1999. március
- 1998. december
- 1998. október
- 1997. augusztus
- 1948. január
kategória
- A Nagy- és Kis-Strázsa-hegy barlangjai
- AJÁNDÉKTÁRGYAK
- Barlangjaink
- BEBTE
- Beszámolók
- Cikkek, sajtómegjelenések
- Dokumentumok
- Egyéb barlangok
- Egyéb vulkánok
- Egypercesek
- Etna
- Expedíciós túrák
- Geológiai túrák
- Könyvekből idézünk
- Környezetvédelem
- Lipari-szigetek vulkánjai
- Sátorkőpusztai-barlang
- Strázsa-barlang
- Természetvédelem
- Túrák
- Vezúv és környéke
- Vulkánok
- Vulkánokról általában
Leave A Comment