RODOKROZIT

„Inkák rózsája” Capillitasból (Argentína)

Magyarul málnapátnak nevezik, de az eredeti görög elnevezés is a színre vezethető vissza (rhodokhrosz = rózsaszín). A régen használatos mangánpát név a vegyi összetételére utal. Dél-Amerikában „inkák rózsája” néven hívják, ez pedig a lelőhely szerint alakult ki.

Kémiai összetétele mangán-karbonát, a mangán fontos érce. Színe a rózsapirostól a fehérig változik. A dél-amerikai példányok szépen, szalagosan sávozottak, mely az ásvány ritmusos kicsapódására utal. Jellegzetes előfordulási helyei a közepes, illetve alacsony hőmérsékletű hidrotermális telértelepek, ahol ólom, cink, ezüst és rézérc társaságában jelenik meg. Gyakran található fennőtt kvarckristályokon is. Fontos előfordulási helyei még a másodlagosan keletkezett mangánüledékek.

Az ásványgyűjtemények egyik kedvelt darabja. Magyarországi gyűjtők Észak-Erdélyben Kapnikbányáról szerzik be, ahol nagyon szép málna és rózsaszínű trigonális rendszerben kristályosodó leveles, romboéderes kristályok kerülnek elő.

A világon először egyébként itt Kapnikon írták le a rodokrozitot és vezették be a szakirodalomba (1782-ben Torbern Olof Bergman). Argentínában az inkák által a 13. században művelt ezüstbányákban cseppköves halmazokként jelenik meg, melyeket csiszolva drágakőként értékesítenek.

Rodokrozit Kapnikbányáról (Erdély)

Többnyire nagyobb darabokban használják föl, vagy iparművészeti tárgyakat, esetleg kabosonokat készítenek belőle, mert finom rajzolata így érvényesül igazán.

Legfontosabb lelőhelye Argentínában San Luis mellett található, de szerte a világban sok helyen előfordul. Magyarországon mangántelepek oxidációs zónájában gyakori ásvány, ahol másodlagosan válik ki. Gyöngyösoroszi ércbányáiban szintén találtak más ásványok (kalcit, fluorit) társaságában rodokrozitot.

Szöveg és kép: Varga László

Rodokrozit kvarccal Kapnikbányáról (Erdély)