Mogyorósi-szirtek (részlet)
A Mogyorósbánya és az Ebszőnyi-elágazás közötti lapos tetejű, erdős hegy DK-i oldalában találjuk az 5 méterestől a 20 méteres magasságig terjedő, és mintegy 100 méteres hosszanti kiterjedésű Mogyorósi-szirteket. Kőzetanyaga a földtörténeti eocén korban kialakult édesvízi mészkő, mely az egykori mocsaras-lápos környezetben élő gazdag növényi vegetációt vonta be. A szerves anyag természetesen azóta elbomlott, de a kicsapódó mész ma is híven őrzi az egykori növények lenyomatait. A Mogyorósi-szirtek mészanyagát hosszú időn keresztül bányászták, aminek még ma is fellelhetők a nyomai. Napjainkban közkedvelt célpont nemcsak a túrázók, de sziklamászók számára is. Ugyanakkor kiváló észlelési adottságai miatt a csillagászok is rendszeresen táborokat szerveznek ide.
A szirtek számos botanikai értéknek is otthont adnak. Így például tavasszal nyílik az apró nőszirom, de sok zuzmót is láthatunk, ami a levegő tisztaságának fokmérője.
A hegy Mogyorósbánya felőli oldalán, az 1980-as évek végéig külszíni szénbányászat folyt, ahol a szén kitermelése közben különlegesen szép benn-nőtt gipszkristályok kerültek elő, valamint egy nagyon ritka ásványtani érdekesség is, a tsermigit.
Varga László
A szirtek alatt
Panoráma
Leave A Comment