Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 1998/44. számában jelent meg.
Szegfűkalcit a pilisjászfalui kőbányából
A kalcit neve a görög khalix szóra vezethető vissza, jelentése mész, mészkő, habarcs. Az európai nyelvekbe a latin calx, calcis közvetítésével került át. Régi magyar elnevezése, a mészpát szintén mésztartalmára utal (vegyi összetétele: kalcium-karbonát).
A természetben rendkívül változatos színben, méretben, formában megjelenő kalcitnak több mint 600 kristályformája ismeretes, s ezen belül mintegy 2000 kombinációt tartanak számon, ami egyedülállóvá teszi az ásványok világában. Sok változatát önálló névvel is jelölik: például ágyúpát, papírpát, izlandi pát, szegfűkalcit, stb.
Trigonális rendszerben kristályosodik, leggyakoribb megjelenési formája a hegyes csúcsban végződő szkalenoéder, vagy a hat rombusz alakú lapból álló romboéder, amely leginkább egy ferde kockához hasonlít. Gyakran alkot ikerkristályokat. Kristályrácsaiba sokszor különféle kationok épülnek be, s ennek köszönhetően sokféle színváltozata alakulhat ki a színtelentől a feketéig.
A kalcit egyszersmind a leggyakoribb ásvány: sok helyen és nagy mennyiségben található. Kalcitkristályokból épül föl a mészkő, és ennek átalakult változata a márvány. Vulkáni és üledékes kőzetek repedéseiben, ércképződések kísérőásványaként is megjelenik, de ugyancsak belőle épül fel számos állat (egysejtűek, kagylók, csigák) váza is.
A kalcitot könnyű felismerni. Híg sósavban is pezsegve oldódik, hasadása tökéletes, késsel könnyen karcolható. Számos érdekes tulajdonsága van. Például foszforeszkál, fluoreszkál, polarizálja a fényt, s ennek megfelelően sokféleképpen felhasználhatják; készül belőle műtrágya, mészpor, mikroszkópba polarizációs lencse, stb.
Szöveg és kép: Varga László
GALÉRIA
(Az alábbi fotók nem jelentek meg az újságban)
Aragonit utáni kalcit Tokodaltáróról
Kalcitpiramisok Tokodaltáróról
Szkaleonéderes kalcit Boszniából
Leave A Comment