GIPSZ

Monoklin gipszkristály Bajnáról

A leggyakoribb szulfát ásvány (CaSO₄ x 2H₂O). Tökéletesen hasad, rendkívül puha, körömmel könnyen karcolható. Monoklin rendszerben kristályosodik, s gyakran alkot ikerkristályokat, például fecskefarkot, andráskeresztet, rózsát, montmartre-it, stb.

Színe a benne található szennyeződések szerint az áttetszőtől a fehéren át a feketéig szinte bármilyen lehet. Megjelenésére egyaránt jellemző az oszlopos, táblás, tűs vagy lencse alak. Átlátszó monoklin változata a szelenit. Az agyagban előforduló víztiszta táblás alakját máriaüvegnek nevezik, és régen ablaküveg helyett használták.

Kristályainak mérete tág határokon belül változik; néhány tizedmillimétertől több méteres átmérőt is felvehetnek, de legjellemzőbbek az 1-10 centiméter közöttiek.

A gipszkristályok lehetnek kőzetrepedések, üregek falán fenn-nőttek, de kialakulhatnak térfogatváltozó talajban benn-nőtt magányos vagy csoportos formák is.

Kőzetalkotó ásványként nagy tömegben a tengervíz bepárlódása során válik ki a sekély lagúnákban az evaporitos (sótartalmú) kőzetek sorában az elsők között, vagy az anhidritből vízfelvétel útján.

Sivatagi rózsára emlékeztető gipszkristály Imoláról

Érctelepekben a szulfidok bomlásával másodlagosan, üledékes kőzetekben (agyagban, márgában, széntelepekben, bauxitban) a szulfidok – főleg a pirit – bomlásával felszabaduló kénsav hatására keletkezik.

Hazánkban az alföldeken és hegyvidékeken egyaránt előfordul. Tömeges változatai elsősorban Perkupán és Alsótelekesen ismertek. Számos hévizes barlangunk fő ékességét is a gipsz szolgáltatja (pl. József-hegyi-, Sátorkőpusztai-barlang). Szépen fejlett benn-nőtt kristályai kerültek elő Nyírádról, Bajnáról, Mogyorósbányáról. Imolán homokos agyagban sivatagi rózsára emlékeztető formákat is lehetett gyűjteni.

A gipsz vízmentes változata az anhidrit, tömött, selyemfényű alakja az alabástrom.

Az építőiparban, otthon a házfalak javításában, a kórházakban törések rögzítésére (gipszelésnél), a műtrágya- és festékiparban, edény- és formagyártásban, sőt a díszítőiparban is használják.

Szöveg és kép: Varga László