2016 decemberében új feltárás vette kezdetét a Sátorkőpusztai-barlang Benedek Endréről elnevezett nagytermében. A barlang legnagyobb terme 35 méterrel a bejárat szintje alatt található, és bár régóta végeznek itt kisebb-nagyobb, többnyire állagmegóvási, tereprendezési munkákat a BEBTE tagjai, ilyen volumenű tevékenységre több évtizede nem volt példa a barlang történetében.
Már közel 60 éve ismert, hogy a terem aljzatát több méternyi vastagságú agyagos kitöltés borítja. A természetes úton, a barlangképződés során keletkezett üledékre a kezdeti, 1960-as évektől induló feltáró-kutatások során újabb rétegek kerültek, lévén akkor a különböző helyszíneken végzett bontási anyag elhelyezését így oldották meg. A felszínre történő kitermelés nehézkesnek bizonyult, hiszen a nagy szintkülönbség legyőzése „sokemberes” feladat [még napjainkban is], ami olykor a tényleges feltárási helyszínekről vonja el a munkaerőt. A kutatók elsősorban kényelmi szempontból döntöttek a törmelék barlangon belüli felhalmozásáról.
Az 1990-es években többször is szóba került ennek az utólagosan feltöltött törmeléknek a kiszállítása, hiszen további feltárásokra csak úgy kerülhet sor, ha a depóhelyeket felszámoljuk. Erre történtek is próbálkozások; a BEBTE történetében mindezidáig legnagyobb volumenű 1991-es kutatótábornak is ez volt az elsődleges célja. Aztán hosszú évekre leállt ez a dolog, a kutatócsoport tevékenysége a bemutatásra, látogatócsoportok fogadására és felszíni természetvédelmi feladatokra fókuszált.
A legutolsó tereprendezésre a Pünkösdi-ág 2012-es feltárásakor került sor, aminek része volt a törmelék egy részének felszínre termelése. Az új járat csodás képződményeinek megismerése, valamint a 2014-15-ös barlangmosás eredményessége (az évtizedek során ráhordott agyagos szennyeződéstől megtisztult szakaszok kristályos kitöltéseinek feltárulása) után döntöttünk úgy, hogy a nagyterem rejtett titkainak is érdemes lenne utánajárnunk.
A terv a természetes üledéket takaró mesterségesen felhordott ún. „kultúrréteg” eltávolítása, majd a természetes rétegsor szálkőfal-menti szisztematikus feltárása. Már az első alkalmak is eredményesnek bizonyultak, ugyanis a nagyterem oldalfalainak képződményegyüttese (elsősorban gipsz- és kalcitkiválások) az addig takaróként funkcionáló feltöltődés alatt is szépen reprezentálja a barlang hévizes jellegét. Ám míg az eddig ismert falszakaszok sajnos a korabeli rongálások során erőteljesen károsodtak, addig a most előkerülő falszakaszok a barlang eredeti állapotát tükrözik. Külön érdekessége a munkálatoknak, hogy az agyagos üledék mélyítése közben sorra nyílnak meg a kristályokkal borított apró üregecskék, s nem tartjuk kizártnak nagyobb légterű üregek, esetleg járatok feltárulását sem.
A munka dandárját azonban most sem a tényleges feltárás, hanem a kitermelt anyag felszínre juttatása jelenti. Ennek megkönnyítésére a nagyaknába motoros csörlőt telepítettünk, amely jelentős segítséget jelent, hiszen a korábban 10-15 kilogrammnyi törmelékkel töltött vödrök helyett 60-80 kilogrammnyi súlyt is képesek vagyunk egyszeri húzással a Középszintre emelni. (Innen természetesen kisebb, szállítható adagokban, kézi erővel, időnként külsős segítséggel történik a felszínre juttatás.
Az elmúlt két hónapban már több köbméternyi anyag került a felszíni barlangudvarba (egykori bányaudvar), amely természetes anyag lévén itt sem tájidegen.
A barlangi munkálatokhoz önkéntesek is csatlakozhatnak, a BEBTE erre a feladatra minden segítséget szívesen fogad. Jelentkezni a bebte@index.hu e-mail címen lehet.
Szöveg: Lieber Tamás
Fotók: Lieber Tamás, Ostyáni János, Szilvay Attila
GALÉRIA
Leave A Comment