A Mogyorósbánya és az Ebszőnyi-elágazás közötti lapos tetejű, erdős hegy DK-i oldalában találjuk az 5 méterestől a 20 méteres magasságig terjedő, és mintegy 100 méteres hosszanti kiterjedésű Mogyorósi-szirteket. Kőzetanyaga a földtörténeti eocén korban kialakult édesvízi mészkő, mely az egykori mocsaras-lápos környezetben élő gazdag növényi vegetációt vonta be. A szerves anyag természetesen azóta elbomlott, de a […]
(A cikk rövidített változata a Mount Everest magazin 2004 májusában megjelenő számában olvasható)
Erdély, vagy ahogy a népnyelv nevezi, Tündérország tájképében legmeghatározóbb szerep a Kárpátok vonulatának jut. A magas-, középhegységi, valamint dombsági jegyeket egyaránt magán hordozó vidék, akárhányszor is keressük fel, mindig más arcát mutatja. Erdély területén a Kárpát koszorú részeként, a kialakulásában egymástól merőben eltérő […]
Az írás szerkesztett változata megjelent a Dorogi Égetőmű Tájkép című időszakos lapjában, 2000/1. számában.
A Doroghoz közeli Visegrádi-hegység vulkanikus hegyvonulatai közül legmagasabbra Dobogó-kő emelkedik. Néveredetét sokan azzal hozzák összefüggésbe, hogy a hegység – ha emberi léptékkel mérve nem is észlelhetően, de – napjainkban is folyamatosan emelkedik, mozgásban van („dobog”).
Budapesthez és a műemlékekben, történelmi emlékhelyekben, tájképi szépségekben […]
Gallery
Gallery
Gallery
Legutóbbi hozzászólások