…..

AZ ESZTERGOMI NAGY-STRÁZSA-HEGY ÉS A SÁTORKŐPUSZTAI-BARLANG FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE

A sokáig a világ legszebb barlangjának tartott Sátorkőpusztai-barlang jelenleg az eredetihez képest már csak torzó állapotban látható, mégis sok laikust és szakembert vonzanak megmaradt képződményei és formakincse. Bár régóta ismert, szakmai jellegű vizsgálata váratott magára. Ásványvizsgálati eredmények nem ismertek, így csak a felfedezők leírására (Jakucs L., Venkovits I.) hagyatkozva ment át a köztudatba a barlangot […]

A SÁTORKŐPUSZTAI-BARLANG RÉSZLETES BEMUTATÁSA KRAUS SÁNDOR 1993. ÉVI ÁLLAPOTFELMÉRÉSE ALAPJÁN

Kraus Sándor 1993. január 23-i állapotfelmérési jegyzőkönyve nyomán
(Aktualizálva 2003. november 23-án) 
A barlang a Nagy-Strázsa-hegy elhagyott, ÉK-i kőbányájában nyílik 253 m tszf. magasságban. A bejárat szélessége 0,9 m, magassága 1,3 m mesterséges, négyszögletes vasajtóval ellátva.
A felfedező bejárat 0,8 m széles, 1 m magas. A barlang kőfejtés közben nyílt meg, vízszintes tengelyű, a jelenlegi felett található 1 […]

ÚJ LÉTRA A BARLANG NAGYTERMÉBEN

2002. június 28.

A Sátorkőpusztai-barlang nagytermébe 2002 nyarán a Richter Gedeon Gyógyszergyár Dorogi Fióktelepének támogatásából új, a biztonsági előírásoknak és a barlangi környezetnek megfelelő, 9 méteres létrát építettünk be.
A rozsdamentes acélból készült védőkosárral ellátott szerkezet a korábbi eszközökhöz képest (különösen az 1950-60-70-es években elhelyezett kötélhágcsóhoz hasonlítva) jelentősen megkönnyítette a barlangi túráztatást. Egyrészt szükségtelenné tette a biztosítóember […]

JAKUCS LÁSZLÓ TANULMÁNYA A SÁTORKŐPUSZTAI-BARLANG GÖMBFÜLKÉINEK KIALAKULÁSÁRÓL

(Megjelent a Hidrológiai Közlöny 1948. évi 1-4. számában.)
„Önként adódik az a következtetés, hogy a gömbfülke, vagy vakkürtő csak ott képződik, ahol a víznek nincs tág tere a lassú folyáshoz, hanem nagy nyomással és szinte sugárszerű lövelléssel hatol bele valamiképpen a sziklafalba. Ennek pedig az a feltétele, hogy az eleve megadott repedések szűkek legyenek, s így […]