A SÁTORKŐPUSZTAI-BARLANG RÉSZLETES BEMUTATÁSA KRAUS SÁNDOR 1993. ÉVI ÁLLAPOTFELMÉRÉSE ALAPJÁN

A barlang a Nagy-Strázsa-hegy elhagyott, ÉK-i kőbányájában nyílik 253 m tszf. magasságban. A bejárat szélessége 0,9 m, magassága 1,3 m mesterséges, négyszögletes vasajtóval ellátva.

A felfedező bejárat 0,8 m széles, 1 m magas. A barlang kőfejtés közben nyílt meg, vízszintes tengelyű, a jelenlegi felett található 1 méterrel. A korabeli nyílást – melynek alakja szabálytalan volt – 1963-ban bebetonozták.

A gömbfülkés (Bolhás-lyuk) bejárat 3 m széles, 1,5 m magas, ívelt, kőfejtés közben nyílt meg, természetes, tengelye lejtő. A barlangbejárattól 10 méterre, keletre található, és a barlanggal – lévén a továbbvezető járatát barlangvédelmi okokból bebetonozták – nem közlekedik.

A Sátorkőpusztai-barlangban széndioxid nem érzékelhető. Az ajtónál (1993. január 23.) behúzó áramlás volt. Radonmérések 1991. április 21-e óta, havonkénti cserével folyamatosan történnek.

A barlang felfedezése 1944-ben, feltárása 1946-ban, első irodalmi említése 1947-ben történt.

Az üregrendszert személyautóval a bejáratig lehet megközelíteni (ehhez a Duna-Ipoly Nemzeti Park engedélye szükséges).

A barlang könnyű mászással, alapfelszereléssel járható. Kizárólag elektromos világítás engedélyezett.

Mesterséges létesítmények

Lezárás többször, barlangvédelmi okból. A jelenlegi ajtó 90 cm széles, 130 cm magas vaslemez, 3 belső reteszes biztonsági zárral ellátva. Kerete betonozott szögvas. A felfedező bejárat és a gömbfülke (Bolhás-lyuk) felőli bejárat betonnal lezárva.

A bejárati ajtótól jobbra, 2003. augusztusában rakott kőfal, melyet az ajtó elé pergő kövek felfogására, illetve ülő- és tároló alkalmatosság gyanánt építettek. Az ajtónál 1 db betonlépcső, a Fogadó-teremben 2003. nyarán felújított betonaljzat, beépített vízelvezetéssel. A lejáratban vaslépcső, ettől jobbra az aggregátor tárolására használt betonaljzat van.

Törmelékdepó található a Benedek Endre- és a Jakucs László-teremben (korábban Ferde-terem), bár ez utóbbi 2004-ben a kihordás következtében megszűnik.

A világítási hálózat ideiglenes jelleggel üzemel, ennek korszerűsítése 2004-ben befejeződik.

A Jakucs László-teremben a túrázást megkönnyítő 5 m-es fix kötél található. A barlangban 4 db létrát helyeztek el, egy 3 métereset a Kiskútban (első függőleges szakasz), egy 3 métereset a Középszinten, egy 3 métereset a Jakucs László-termet a Spájzzal összekötő Kútban és egy 10 métereset a Spájz és a Benedek Endre-terem között. Ez utóbbi rozsdamentes acélból 2002-ben készült el. A biztonságos beszállást egy fémhíd segíti, a túrázók biztonságáról emellett a létra teljes hosszában védőidomok gondoskodnak.

A Benedek Endréről elnevezett végponti teremben, a névadó tiszteletére vörösmárványból készített emléktábla található, 1992. május 10-e óta.

Az egyetlen jelentősebb csurgó (Forrás) vizének felfogására 2 db 25 literes műanyag kannát helyeztek el a Benedek Endre-terem legmélyebb pontján. 2004-ben tervezik a forrásfoglalás szakszerű és esztétikus megoldását.

Műszerezettség:

5 hőmérő (0,1 beosztású), 3 radondetektor.

Természetes állapotok:

A természetes állapot értékelése, általános képe szakmai szempontból nagyon tanulságos. A formák többsége ép, durva átalakítás nincs. A Benedek Endre-terem leszakadásai néhol természetes eredetűek, nem zárható ki viszont a robbantások (detonációk) hatása sem. A még meglévő kiválások védelme lényeges, mivel nagyon sok tudományos ismeretet tartalmaznak.

A Benedek Endre-terem aljzata tulajdonképpen álfenék, a szálkő végződése mélyen a törmelék alatt van.

Barlangképződés, formakincs:

Dachsteini triász időszaki mészkőben keletkezett üreg, utólagos képződésű, enyhe tektonikus preformáció, többsége véletlenszerűen tágult. Korróziós eredetű, felszálló meleg (kevert?) víz oldotta. Az alsó teremben omlások is történtek, de az oldás az uralkodó. A járatok jellege elágazó, térbeli – közel függőleges – gömbfülkesorok, lent vízszintes terem, melynek szelvénye szabálytalan, oldott és omlott.

A barlang járathálózatát illetően aknák, kürtők, gömbfülkesorok dominálnak. A középső szakasz gömbfülkéibe fentről lehet lejutni. A barlangban előfordulnak 5 m átmérőjű gömbüstök is. Az álfenék alatti üledék mélyén egy feltörési akna található. Tört omlott felületek a Benedek Endre-teremben gyakoriak.

Szálkő talp többségében a felső szakaszon található, a Benedek Endre-teremben sehol.

Hieroglifa a Fogadó-teremben és a Benedek Endre-teremben egyaránt megfigyelhető.

Tektonika

Gyűrődés, vetőtükör, breccsazóna jól felismerhetően nincs, viszont az alsó teremben a boxwork-szerkezet az uralkodó.

A Jakucs László-terem oldalkürtőjében a szabálytalanul töredezett kőzet hézagait barnás anyag tölti ki (vörösagyag? limonit?). A Benedek Endre-teremben főtéje több enyhe dőlésű tektonikai síkból áll, sok vörösagyaggal és limonittal.

Az alsó szakaszon néhány, 1-3 cm széles kalcittelér van, bennük néhol fentnőtt romboéderes kristályokkal. A barlang egészében nagyon sok kipreparálódott vékony telér található, boxworkos szerkezetet alkotva.

A barlang több pontján van szabálytalan lefutású, egyenetlen vastagságú rés a mészkőben, ami vörös agyagos kitöltéssel van tele. Ez a tengeri mészkőképződéssel egy időben történt karsztosodás nyoma is lehet. Nagyobb mennyiségben a Disznófürdő környékén látható. A befoglaló kőzet felülete a barlang egészében porlódó, a Jakucs László-terem oldalkürtőjében 5-8 cm mélyen lehet a falba nyúlni. Az oldalfülkékben több helyen van vékonyan rétegzett cementált üledék. Néhol száradási repedések figyelhetők meg.

Kicsepegéses lyuk nagyon kevés, legfőképp az álfenék alatti agyagban.

A Benedek Endre-terem létra mögötti részén (Oszlopok csarnoka) kb. 2-3 méter vastag vékonyan rétegzett aprószemcsés üledék van feltárva. Ebben a felső, erősen cementált, majdnem cseppkő jellegű jelenkori oldásgödröcskék vannak.

Szilárd kitöltés

Függőcseppkő csak egyes helyeken van, számuk kevés, többségük már nem fejlődik. A létra mögött oszlop borsókövein is van cseppkőlefolyás. Az Oszlopok csarnokában, a létra mögött több darab, félméteres vastagságú régi oszlop van borsókővel bevonva.

Cseppkőlefolyás a Jakucs László-terem felső oldalán kb. 2 m2-nyi felületen található, erősen bordázott, időszakosan nedves. A Benedek Endre-teremben a létra mögött foltokban élő cseppkő is előfordul.

A Jakucs László-teremben fűrészes éllel kisméretű cseppkőzászló is található. Mikrotetaráta a lefolyások és zászlók egyes részein van.

A borsókő sok részen nagy felületeket borít, tömeges megjelenésű. Szinte mindenütt fehér, többnyire apró egyedekből áll. Foltokban nagyobbak, 5-8 mm átmérőjűek is vannak. Helyenként kis foltokban visszaoldódott a felszínük. Több helyen egyesével álló gyakran szögletes példányok vannak.

Tűs kiválás (aragonit?) csak a Középszint kis fülkéjében (Kristály-terem) található, ott viszont nagy számban a borsókőre nőve, illetve ökölnyi csomókban. Más karbonátok egyes foltokban látszódnak, mint átlátszatlan fehér „kukacok”. Fentnőtt romboéderes kalcit a nagyobb telérek belsejében, sárga áttetsző kristályokként vannak jelen.

A Benedek Endre-terem középvonalában, limonitos repedésben 2-5 mm élhosszúságú táblás kristály (barit) van. A repedés dőlése 312/85°.

Az alsó barlangszakaszban gipsz nagy mennyiségben van jelen. Elsősorban a Benedek Endre-terem kérgezése jelentős, ez 1 cm-től 20 cm-es vastagságig terjed. Utóbbi az aljzaton fejlődött. Aprókristályos gipszből állnak a létra közelében elhelyezkedő oszlopok is, melyeknek egyikén látszik a közepén lévő feláramlási cső. Egy másik oszlop alatt, a gipszből képződött álfenék alsó oldalán aljzati bemélyedést is kitölt a gipsz, ami egykori forrástölcsérnek is megfelelhet. A kérgek a borsóköves falfelületről több centiméteres távolságokra állnak.

Találkozhatunk nagykristályos gipsszel, illetve néhány csavarodott gipszvirággal. Ezek többségét azonban már elhordták.

Egy kőtömb üregében, 2-5 cm-es hosszúságú tűk vannak. Régi leírásokban a 70 cm-es „Vívótőr” (Jakucs László) is szerepel.

Limonit egyes tektonikus rések mentén található. A Jakucs László-terem oldalkürtőjében a kissé breccsás kőzet darabjai között kipreparálódott barna kitöltő teléreket látni. Az alsó terem néhány foltján a kőzetet vékony, teljesen átlátszó kéreg vonja be, valószínűleg CaCO₃ anyagú.

A Benedek Endre-teremben nagy mennyiségben találkozhatunk főteomladékkal, mely a tektonikus síkok mentén vált le. Kőzettörmelék kevés, szintén itt található, de az omladéktól egyértelműen nem különíthető el. Az ásványkiválások törmeléke főként gipsz. Oldási maradék valószínűleg a járatok alján és a Benedek-termi kitöltés oldalában van.

Vizsgálat ugyan még nem bizonyította, de a lent lévő vastag agyagos kitöltőanyag nem származhat csupán oldási maradékból (deponált törmelék).

A Benedek Endre-terem álfeneke alatti rész üledékrétegeiben sok limonitos és kalcit anyagú telérdarabka van, valamint apró vörösagyagcsomók. A felső szakaszok gömbfülkéinek alján az elporlott mészkő anyaga is fellelhető. A lenti rész gipsz aljzatának alsó szakaszán szürke agyagrétegek (?) is vannak.

Élővilág, szerves kitöltés

Állati eredetű ürülék (guanó) elvétve található csak.

A kutatócsoport a legelterjedtebb denevérfaj (kis patkósorrú denevér – Rhinolophus hipposideros) egyedszámát 15 db-ra becsüli. Korábban más fajok (hosszúfülű denevér – Plecotus auritus, horgasszőrű denevér – Myotis natterei, közönséges denevér – Myotis myotis) is előfordultak, de ezek száma elenyésző volt. A denevéreken kívül Erdei pele – Dryomis nitedula is előfordul a barlangban. Egyedszámuk kb. 10-15 db.

Megfigyelhetők még legyek, szúnyogok, pókok, százlábúak is. A barlangban kizárólag troglophil (barlangkedvelő) fajokkal találkoztunk.

A korábbi ácsolatmaradványok külszínre kerültek, így a barlang esztétikáját nem csúfítják.

Korábban sok helyütt borította korom és por a falakat, ám 1996-ban és 1998-ban a nyergesújfalui tűzoltókkal közösen a barlangkutatók lemosták a falfelületek kb. 80%-át.

Vízrajz, klíma

A csepegő víz helyenként állandó. Esőzésekkor nagy mennyiségű víz zúdulhat a főjáraton. A csapadék 2-3 nap múltán a Forrásban (Benedek Endre-terem) is megjelenik.

A Forrás vízhőmérséklete 12 °C. A barlangba lecsurgó víz a Benedek Endre-teremből a Kadić-szakaszba továbbítódik.

A hőmérséklet a legalsó szakasz kivételével évszakfüggő, míg lent stagnál (13,1 °C).

Az üreg páratartalma is szintenként változik. A bejárati régió klímája viszonylag száraz, lentebb nedves, a Disznófürdő környékén az aljzat többnyire sáros.

Javaslatok

• A barlang védelme a jelenlegi színvonalon (túrázás csak a kezelő csoport vezetésével) tartandó.

• A Benedek Endre-teremben lévő nagy mennyiségű törmelék felszínre szállítása, a közben előkerülő kiválásos kőzetdarabok megkímélésével.

• A régebben már feltárt Kadić-szakasz ismételt megnyitása. Érdemes volna a Disznófürdő járatának megbontása.

• A jelenleg folyó vizsgálatok további végzése, illetve kibővítése a hőmérsékleti szelvények évszakonkénti felvételével.

• Vízkémiai és bakteriológiai vizsgálatok a barlangi forrásnál.

• Az üreg alakzatainak (gömbfülke, tektonikus rések, boxwork stb.) részletes feldolgozása.

• Ásványtani vizsgálatok, a kiválások alaktani vizsgálata (különösen érdekes a nálunk még csak itt ismert, feltörési csövek körül kivált gipszoszlopok képződése).

• A kőzetporlás mélységének és okának vizsgálata. Visszaoldódások a barlang egyes részein (főleg a főtéken).

• Az alsó terem álfeneke alatti kitöltés-rétegsor vizsgálata. Az ebben lévő vörösagyag szemcsék esetleg őskarsztos kitöltésből származhatnak.

• A kőzet vizsgálata üledékföldtani szempontból. Őskarsztos jelenségek? A kőzet anyaga egynemű mészkő-e?