Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 2013/12. számában jelent meg.
Részlet a Soča-folyó vadregényes szurdokából
Soča Európa egyik legszebb folyója, a szlovéniai Júliai-Alpokban, a Trenta-völgyben ered 873 méteres tengerszint feletti magasságban, körülbelül 30 kilométerre Bovec fölött.
Magyarországról sokan keresik föl, mivel közel van déli határunkhoz, és több utazási iroda is szervez oda, illetve a környékére a vadvízi túrák szerelmeseinek különböző programokat.
Vadregényes környezete, szép szurdokvölgyei, de mindenekelőtt raftingolásra, vadvízi kajakra alkalmas medre vonzza az érdeklődőket.
Az átlagember számára azonban olasz elnevezése sokkal ismerősebbnek tűnik. Ők Isonzónak nevezik, és ott, illetve a közeli doberdói fennsíkon zajlottak az első világháború magyar honvédei számára a legvéresebb ütközetek 1915. június 23-a és 1917. október 24-e között.
A Soča elsősorban kristálytiszta és smaragdzöld színével nyűgözi le a látogatót. Mélyen örvénylő vize azonban csak a legvakmerőbbeket készteti arra, hogy megmártózzanak benne, s a víz hőmérséklete is hamar kedvüket szegi, hiszen a nyári legnagyobb melegben is csak ritkán emelkedik 6-8 Celsius-fok fölé. Vize ugyanis a völgyet szegélyező 2000 méter fölé nyúló mészkőhegyek régiójának jegéből, havából származik, s a kőzetrepedéseken keresztül túl gyorsan érkezik le ahhoz, hogy a hegy gyomrában nagyobb mértékben fölmelegedhessen.
A nagyesésű folyó helyenként teljesen összeszűkül, és mély szurdokvölgyet alakít ki magának. Ezt részben a víz oldó, részben pedig az általa szállított törmelék koptató hatásának köszönheti. A korráziós hatást növeli, hogy a folyómeder felsőbb szakaszán kristályos kőzetrétegeken is áthalad, s annak keményebb összetevőket tartalmazó törmeléke jobban koptatja a mederaljzatot, így növelve a bevágódás sebességét és méretét.
Szöveg és kép: Varga László
Részlet a Soča-folyó vadregényes szurdokából
Leave A Comment