Neve a görög malakhé szóból származik, melynek jelentése mályva. Onnan ered, hogy az ásvány színe a mályvalevélhez hasonló. De vannak, akik nevét a szintén görög malakosz szóból eredeztetik, mely puhát jelent. Valóban nem túl kemény ásvány, a Mohs-skála szerint 3,5 – 4 között változik.
Már az ókori Egyiptomiak is ismerték és használták arcfestékként, napjainkban pedig a tömött, tömeges megjelenésű, sávosan színezett változatokat csiszolva a díszítő- és a drágakőipar hasznosítja. A középkorban orvosságként használták hányinger ellen, és azt a babonát tartották róla, hogy védelmet nyújt a kisgyerekek számára a boszorkányok és más rontó bűbájosságok ellen.
Legjelentősebb lelőhelyei régen az Uralban voltak Jekatyerinburg közelében. Az orosz cárok szívesen díszítették palotáikat csiszolt malachitberakásokkal. A Kreml egyik termében található egy gyönyörű, egyetlen hatalmas malachittömbből kifaragott kandalló.
A világon eddig előkerült legnagyobb malachittömb is az Uralból származik. Súlya 250 tonna volt, melyet 2 tonnás darabokra vágtak, s melyek jelenleg a Téli Palotát díszítik. Az Ermitázsban (Szentpéterváron) egy 40 tonnás tömbből kivágott vázát is láthatunk, ha odalátogatunk.
Ma a legjelentősebb malachittermelő minőségét és mennyiségét tekintve is Katanga (Zaire), de fontos előfordulásai vannak Ausztráliában, az Atacama-sivatag rézbányáiban (Chile), Zimbabwében, Délnyugat-Afrikában, Namíbiában (Tsumeb), és Arizonában/USA. Nyizsnyij-Tagil (Oroszország) térségében szintén jelentősek a készletek.
Sok helyen vékony tűs, oszlopos kristályokban fordul elő más rézásványokkal együtt (pl. kuprittal, atacamittal, kalkozinnal, fakóérccel, azurittal).
A rézérctelepek oxidációs övének fontos ásványa, kémiailag réz-hidrokarbonátból áll. Azurittal együtt keletkezik.
Tömeges megjelenésű kristályai koncentrikus sávokat, köröket alkotnak. A világosabb és sötétebb sávok változása arra utal, hogy az oldat réztartalma mennyire volt tömény, amelyből az ásvány kivált. A sötétebb sávok jelzik a nagyobb rézkoncentrációt. Híg savakban könnyen oldódik. Rézércként nincs jelentősége.
Magyarországon számos lelőhelye ismert, de nagyobb mennyiségben csak az Aggteleki-karsztban található Rudabányán találták, ahol 5-8 cm-es kristálycsoportok is voltak.
Szöveg és képek: Varga László
Leave A Comment