Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 2015/10. számában jelent meg
Cseppkőrészlet a Földvári-barlangból
Az idén 30., a világörökségi státusz elnyerésének pedig 20. évfordulóját ünneplő Aggteleki Nemzeti park területén, Bódvarákó szomszédságában található a semmivel össze nem téveszthető, csapott tetejű Esztramos hegy. Belsejében egykoron működő vasércbánya tárta fel többek között a Rákóczi-barlangokat, míg a hegy tetején 1948-1996 között üzemelő kőbánya szintén egy jelentős barlang feltárását hozta. A 308 méteres tengerszint feletti magasságon nyíló, mindössze 190 méter hosszú és 8 méteres függőleges kiterjedést mutató Földvári Aladár-barlang 1964-ben tárult fel. Jóllehet a barlangok védelméről már egy 1961-es törvény rendelkezett, a Földvári-barlang sorsa 1967-ig bizonytalan volt, hiszen levédése a népgazdasági érdekekkel ellentétes volt. Végül egy 50 x 150 méteres védőpillér kijelölése oldotta meg a kérdést, ám addigra az üreget tudatosan kifosztották, hogy megmentsék belőle azt, amit arra érdemesnek gondoltak. Bányászati módszerekkel fejtették le a képződményeket, hordták ki a tekintélyes cseppköveket. Tulajdonképpen nincs egy ép képződménye a barlangnak (ez jól látszik a felvételen is), és rengeteg a földön heverő törmelék is. Ám ennek ellenére vagy éppen ezért, rengeteg itt a látnivaló. A barlang befoglaló kőzetét a középső-triász kori világosszürke kristályos mészkő alkotja, ami jószerivel csak a barlang mennyezetén figyelhető meg, lévén az oldalfalakat vastagon borítják a képződmények.
Jóllehet a barlang berendezéseit 1991-ben a nemzeti park munkatársai felújították, a kőbánya 1996-os megszűnésével megszűnt annak energiaellátása, így látogathatósága is. A barlang kizárólag szakmai csoportokat fogad.
Szöveg és kép: Lieber Tamás
Leave A Comment