Az írás rövidített változata a Hegyisport és Turista Magazin (HTM) 2008. szeptemberi számában jelent meg

A pihentető áztatás

A pihentető áztatás

A hűvöskés reggeli levegő hőmérséklete nyomban megemelkedik, mihelyst a patakvölgybe érünk. A sűrű lombú fák közül lenyűgöző méretű hófehér mészkőformák bontakoznak ki. Szinte egyszerre kiáltunk fel: „olyan ez a hely, mintha a néhány évvel ezelőtti Egerszalókon járnánk”. 

Magyarország egykoron egyik legnépszerűbb meleg vizes fürdőhelye a maga egyszerűségében és természetességében valamelyest visszaköszönni látszott olaszországi túránkon. A messzi Szicília felé buszozva, pihenésképpen tértünk le az autópályáról a Sienától 70 km-re délre található, Amiata-hegy lábánál fekvő Bagni San Filippo település felé.

Idehaza sokat gondolkodtunk, keresgéltünk észak-olaszországi megállónkat illetően. A húsz órás buszozás után a korábbi utak tikkasztó, nyüzsgő firenzei, sienai városnéző programja kelt versenyre egy, a valóban pihentető, csendes, nyugalmas, természetes célponttal. Azért törekedtünk arra is, hogy ami a busz számára szükségszerű megálló (bizonyos óra levezetése után a sofőröknek előírt a kötelező pihenő), az számunkra már a vulkántúra-program szerves része legyen. Egyfajta pihentető rávezetés az előttünk álló napokra.

Noha interneten valamelyest tájékozódtunk a hévforrásairól méltán híres vidékről, pontos információkat a térségben igénybe vehető wellness szolgáltatásokat leszámítva nemigen tudtunk beszerezni. Biztos ami biztos, a helyi strandfürdő nyitva tartásának ismeretében érkeztünk a kisvárosba.

Magát a bevezetőben említett völgyet mindössze két-három perces sétával értük el. A széles turistaösvény padokkal, asztalokkal rögvest ideális pihenőhelynek tűnt. A patakot kisebb tócsákat kerülgetve, vagy a bennük lévő köveken lépdelve értük el, míg azon a felszálló párától nyirkossá vált fahídon keltünk át. A hűvös reggel ellenére a levegő hőmérséklete kellemesen langyos volt, és legnagyobb megelégedésünkre, magának a patakocskának a hőfoka kifejezetten meleg. Tetszésnyilvánításnak legyen elegendő annyi, hogy társaim pillanatokon belül eltűntek a bokrok, fák takarásában, hogy korábbi öltözéküket fürdőruhára cseréljék. Magára a fürdőzésre a forrásnak tűnő sziklafal közelében létesített medencék szolgálnak. Szó sincs betonozott alkalmatosságról, csupán a meder kimélyítéséről, illetve kiszélesítéséről. A jócskán 30 Celsius-fok feletti víz kellemes időtöltésnek tűnt a ránk váró „kényszerű” órákra.

A mindössze 400 ezer éves Amiata-hegy (Monte Amiata) vulkáni eredete megmagyarázza számunkra a meleg vizes források előfordulását. Bár az egyéb toscanai tűzhányókhoz hasonlóan ez is kihunytnak tekinthető, a felszín viszonylagos közelségében elhelyezkedő magma még mindig forrón tartja a kéreg felső részében keringő vizeket. A felszabaduló hőt Larderello és a Monte Amiata térségében oly mértékben hasznosítják, hogy Toscana Európa legjelentősebb geotermikus energiaforrásai közé tartozik.

Mésztufadomb

Mésztufadomb

A San Filippónál felszínre törő víz magas koncentrációban tartalmaz szénsavat és kalciumot, amely a gyors és nagy kiterjedésű mészkőképződés elősegítője. A fehér mészkőre zöld algák telepedtek, sárga kén és egyéb ásványok rakódtak, így valóságos színkavalkáddal találjuk szemben magunkat. A mészkiválás úgynevezett mésztufagátakat (tetarátákat) hoz létre, melyek fejlettsége révén San Filippo képződménye az „Olasz Pamukkale” címre is méltán pályázhatna. A hasonlóságot a hófehér dombok (Balena Bianca, vagyis Fehér bálna) látványa is fokozza.

Maga a víz egyébként 525 méteres magasságban ered, hőmérséklete 35 és 52 Celsius-fok között változik. Forrásánál még többnyire kénes vegyületeket tartalmaz, míg oxigénben nagyon szegény. Később, miközben kisebb-nagyobb teraszokon vízeséseket formálva zúg alá, ez az arány megfordul.

Bagni San Filippo nevét Filippo Benizi remetéről kapta, aki a hegy oldalában vájt barlangban talált menedéket 1267-ben. Jóllehet a hely varázsát már az őskori ember is élvezhette, a terület mégis a a reneszánszban élte fénykorát, amikor Cosimo de Medici helyrehozatta a fürdőt. A kényelmesebb, igényesebb látogatót ma már jól kiépített gyógyfürdő fogadja, ám a legnagyobb élményt kétségtelenül a maga természetességében élhetjük át.

Érdi-Krausz Erika – Lieber Tamás