Szfalerit kalcittal (Herzsabánya, Erdély)
A szfalerit szabályos rendszerben kristályosodik. Sűrűsége 3,9 – 4,2. Színe a kritályrácsába épülő egyéb elemektől függ. Például a fekete változat a vastól kapja színét, neve a marmatit. Tág hőmérsékleti határok között képződik. Szulfidos ércesedésekben kisebb-nagyobb mennyiségben mindig jelen van. Gyakran galenittel együtt jelenik meg. Lengyelországban tömegesen előforduló darabjai csiszolva látványos példányai lehetnek az ásványgyűjteményeknek. A Kárpátokban és a medence középhegységeinek színesérc bányáiban több klasszikus lelőhelye van. Ezek közül legismertebbek a szlovákiai Selmecbánya, az észak-erdélyi Herzsabánya, Kapnikbánya, s újabban Óradna, ahol a fekete, gyémántfényű kristálycsoportjai gyakoriak.
A szfalerit színe a sárgától a zöldön át a feketéig változhat. Néhány példány az UV-fény hatására narancssárga fluoreszcenciát mutat. A szfalerit a leggyakoribb cinkérc. Üledékes kőzetekben is előfordul, de legtöbbször a hidrotermális érctelepekben. Az ólomérccel való hasonlóság és azonos megjelenés miatt régóta ismerik, ugyanakkor a cinket csak elég későn, a múlt századtól tudják kivonni belőle. (Agricola a 16. században még ólomércnek tartotta.) Neve ebből a „csalfaságából” ered. Szfalerosz=csalfa, illetve a német blende elnevezés is hasonló eredetre utal.
Szöveg és kép: Varga László
Szfalerit (marmatit) kvarccal és barittal Kapnikbányáról (Erdély)
Szfalerit és galenit csiszolat Olkusból (Lengyelország)
Leave A Comment