Vulkánokról általában

LÉGSZENNYEZŐ VULKÁNOK

Ki ne szemlélné csodálattal Földünk természetes tűzijátékait, a magukból vörösen izzó lávát kibocsátó vulkánokat. A vulkánkitörések azonban nemcsak szilárd halmazállapotú törmelékanyagokat, ún. piroklasztikumokat szórnak ki a felszínre, hanem szemmel kevésbé érzékelhető, emígy jóval alattomosabb gázokat is útjukra engednek: szén-dioxidot, kén-dioxidot, különböző klór- és fluorvegyületeket stb. Ráadásul a gázkibocsátás nemcsak a tűzhányók aktív periódusára jellemző, hanem […]

By |január 16th, 2015|Vulkánok, Vulkánokról általában|0 Comments

KISZÁMÍTHATATLAN IDŐZÍTETT BOMBÁK

…Veszélyes vulkánok Európa közepén is akadnak. A legutóbbi kitörések tizenegyezer évvel ezelőtt zajlottak, helyszínük a Rajnai-palahegységhez tartozó Eifel volt. A vulkánkitörések emlékét a körkörös falú, talajvízzel feltöltött robbanási tölcsérek őrzik. Legismertebb közöttük a Laacher-tó. Az eifeli kitörések okozói azok a földkéregbe mélyen lenyúló zavarási övezetek és normális vetődések, amelyek átvágják az európai lemez litoszféráját. A […]

By |január 16th, 2015|Vezúv és környéke, Vulkánok, Vulkánokról általában|0 Comments

JELENKORI VULKÁNI MŰKÖDÉS A FÖLDÖN

Ha a vulkáni területek térképét megnézzük, feltűnő, hogy a Föld felszínén igen egyenetlen, de nem rendszertelen az eloszlásuk. Négy nagyobb vulkáni övezet jelölhető ki.
Két öv a Csendes-óceán partvidékén és szigetein található. Az egyik Kelet-Ázsiában a Bering-szorostól Indonézián át Új-Zélandig, a másik Amerikában az Aleut-szigetektől a Tűzföldig és az Antarktiszig húzódik. A harmadik övezet nyugat-keleti irányban […]

By |január 16th, 2015|Vulkánok, Vulkánokról általában|0 Comments

ISZAPVULKÁNOSSÁG ÉS A VULKÁNI UTÓMŰKÖDÉS TÍPUSAI

Az iszapvulkánosság az esetek egy részében a valódi vulkánosság vagy utóvulkánosság jelenségcsoportjai közé tartozik, más esetekben viszont csak formai hasonlóságról van szó, s maga az iszapvulkán egyáltalán nem a magmatizmus felszíni megnyilvánulása. Az iszapvulkánosságnak ez a két különböző válfaja az iszap hőmérséklete alapján többnyire biztosan elkülöníthető.
A „meleg” iszapvulkánok minden esetben a vulkánosság kísérőjelenségei. Vulkáni területeken […]

By |január 16th, 2015|Vulkánok, Vulkánokról általában|0 Comments

FORRÓ PARÁZSLAVINÁK

A vulkánok erupciós felhői nem mindig jutnak magasra. Ha a felhő porral, hamuval és gázokkal terhes, lehúzza a súlya, és nm jut fel a levegőbe. Ilyenkor csak ellebeg a kráter pereme fölött. A porlavina 100-500 kilométeres sebességgel zúdul le a hegyoldalon. A gázok kiválnak a több száz fokos anyagból, és kiterjednek, ettől olyan mozgékonyak az […]

By |január 16th, 2015|Vulkánok, Vulkánokról általában|0 Comments

MULANDÓSÁG ÉS ÚJJÁÉLEDÉS MINT SZENZÁCIÓ – A virágzó katasztrófaturizmus

 

A vulkánokon tett kirándulások során maguk az emberi méretekhez viszonyított arányok azok, melyek leginkább lenyűgöznek. A megállapítás különösen igaz akkor, amikor a tűzhányó tevékeny, s mi magunk is részesei vagyunk a változásoknak. Tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy szinte nincs két egyforma kirándulás. A kitörések, illetve az azok nyomán bekövetkező változások minduntalan meglepetésekkel szolgálnak. Ha az egyik alkalommal […]

By |november 26th, 2001|Dokumentumok, Egypercesek, Vulkánok, Vulkánokról általában|0 Comments