KAOLINBÁNYA (SÁRISÁP)

A Dunántúlon kizárólag Sárisáp határában van bányászati célra is alkalmas mennyiségben föllelhető kaolin, amit évek óta termelnek ipari célokra. A kaolin a porcelán- és finomkerámia-gyártás nélkülözhetetlen alapanyaga. Mivel a bánya a térség ivóvíz ellátását biztosító karsztvízbázis fölött helyezkedik el, a bányaművelés fokozott körültekintést igényel.
Varga László
 

A kaolint vagy „fehérföldet” ősrégi előfordulási helyéről, a kínai Kaolingról nevezték […]

By |február 5th, 2005|Geológiai túrák, Túrák|0 Comments

FAGYOS CSENDÉLET – Téli túrán a Börzsönyben

2004.

„Az előző napok esőzései jócskán feláztatták a talajt, így nagy sárdagasztásra számíthattok” – figyelmeztettek jó szándékú ismerőseink az év végére tervezett Börzsönytúra hallatán. Azonban már igencsak vágytunk egy kis mozgásra, így szándékunktól ez a mondvacsinált indok nemigen tudott eltéríteni. Utólag meg is bántuk volna, ha nem magunkra hallgatunk.
Sajnos elfoglaltságunk miatt mindössze egy napot szánhattunk a […]

By |december 30th, 2004|Túrák|0 Comments

FORRÁSOK (BAJÓT, ÚNY)

Még néhány évtizeddel ezelőtt is a Gerecse alacsonyabb dombvidékein sűrűn bugyogtak fel a karszt- és a rétegforrások. Mára alig találunk belőlük néhányat. Éppen ezért különösen fontos, hogy a meglévőket megfelelő becsben tartsuk. Különösen fontosak azok, amelyek vize még ma szennyeződésektől mentes és iható. Ilyen karsztvíz-felfakadás található Bajóton, a falu központjában. A forrást néhány éve példásan […]

By |december 5th, 2004|Geológiai túrák, Túrák|0 Comments

EBSZŐNYBÁNYAI HALASTÓ (TOKOD-EBSZŐNYBÁNYA)

Az Únyi-patak felduzzasztásából nyert mesterséges tóról van szó, amely jelentős tájképformáló tényező. Eredetileg arra szolgált, hogy a helybeli kolónia-lakásokban élők kikapcsolódását szolgálják (horgászat), de az 1990-es évektől az idegenforgalom bővülését is várják tőle, ezért a tavat kitisztították, partszegélyét is gondozzák. A tó, illetve a mellette kialakult nádas a viszonylag alacsony csapadéktartalmú völgy mikroklímáját befolyásolja, és […]

By |december 5th, 2004|Geológiai túrák, Túrák|0 Comments

MOGYORÓSI-SZIRTEK (Mogyorósbánya)

A Mogyorósbánya és az Ebszőnyi-elágazás közötti lapos tetejű, erdős hegy DK-i oldalában találjuk az 5 méterestől a 20 méteres magasságig terjedő, és mintegy 100 méteres hosszanti kiterjedésű Mogyorósi-szirteket. Kőzetanyaga a földtörténeti eocén korban kialakult édesvízi mészkő, mely az egykori mocsaras-lápos környezetben élő gazdag növényi vegetációt vonta be. A szerves anyag természetesen azóta elbomlott, de a […]

By |november 9th, 2004|Geológiai túrák, Túrák|0 Comments

A KELETI-KÁRPÁTOK SZIKLATORNYAI KÖZÖTT – A nagyszerű Csukás-hegység

(A cikk rövidített változata a Mount Everest magazin 2004 májusában megjelenő számában olvasható)

Erdély, vagy ahogy a népnyelv nevezi, Tündérország tájképében legmeghatározóbb szerep a Kárpátok vonulatának jut. A magas-, középhegységi, valamint dombsági jegyeket egyaránt magán hordozó vidék, akárhányszor is keressük fel, mindig más arcát mutatja. Erdély területén a Kárpát koszorú részeként, a kialakulásában egymástól merőben eltérő […]

By |március 20th, 2004|Beszámolók, Túrák|0 Comments

DOBOGÓ-KŐ

Az írás szerkesztett változata megjelent a Dorogi Égetőmű Tájkép című időszakos lapjában, 2000/1. számában.

A Doroghoz közeli Visegrádi-hegység vulkanikus hegyvonulatai közül legmagasabbra Dobogó-kő emelkedik. Néveredetét sokan azzal hozzák összefüggésbe, hogy a hegység – ha emberi léptékkel mérve nem is észlelhetően, de – napjainkban is folyamatosan emelkedik, mozgásban van („dobog”).
Budapesthez és a műemlékekben, történelmi emlékhelyekben, tájképi szépségekben […]

By |február 28th, 2000|Túrák|0 Comments