Egypercesek

Rovatunkban rövid, képmagyarázatokat, bővített képaláírásokat találhatsz. Az itt megjelenő írásaink alapját az Élet és Tudomány folyóiratban immáron több mint egy évtizede rendszeresen megjelenő hátlapcikkeink szolgáltatják. Természetesen ezeken kívül is megjelentetünk itt rövid írásokat, Örkényi meghatározással élve ún. „Egyperceseket”.

A VULCANÓI ISZAPFÜRDŐ

Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 2011/33. számában jelent meg.

Olaszországban, Szicíliától északra elhelyezkedő, hét lakott szárazulatból álló Lipari-szigetek legdélibb tagja, a 22 négyzetkilométernyi alapterületű festői Vulcano, a mitológiai Vulcanus isten lakhelye, a vulkánosság névadója. Vulcano kitöréséről már az ókorban is születtek feljegyzések (pl. Thuküdidész, Kr. e. 425., Arisztotelész, Kr. e. 330), de a […]

By |augusztus 19th, 2011|Egypercesek|0 Comments

A VULCANÓI ISZAPFÜRDŐ

Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 2011/33. számában jelent meg

Olaszországban, Szicíliától északra elhelyezkedő, hét lakott szárazulatból álló Lipari-szigetek legdélibb tagja, a 22 négyzetkilométernyi alapterületű festői Vulcano, a mitológiai Vulcanus isten lakhelye, a vulkánosság névadója. Vulcano kitöréséről már az ókorban is születtek feljegyzések (pl. Thuküdidész, Kr. e. 425., Arisztotelész, Kr. e. 330), de a […]

By |augusztus 19th, 2011|Egypercesek|0 Comments

AZ ÁGNES-AKNA HASADÉKÁBAN

Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 2011/22. számában jelent meg

A nagy múltra visszatekintő Dorogi-medence egykori mélyművelésű szénbányái egyetlenegy kivételével bezártak. A Tokodaltáró község belterületéről nyíló Ágnes-akna azonban ma is üzemel. Igaz, a bányászat itt ma már mást jelent; a karsztvíz kiemelését.
Az Aqua Európa Kft. által működtetett üzemben – a táró bejáratától 3 km-re – […]

By |június 3rd, 2011|Egypercesek|0 Comments

A ROSIM-GLECCSER VÍZESÉSE     

Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 2010/43. számában jelent meg.

Amíg a kárpáti magashegyekben csak közvetett jelét láthatjuk egykori gleccsereknek (cirkuszvölgyek, tengerszemek, morénahalmok), addig az Alpokban – igaz egyre csökkenő kiterjedésben – magukat a jégfolyamokat is megfigyelhetjük. Az Alpesekben napjainkban hozzávetőlegesen 3000 méter környékén húzódik a hóhatár, s e felett találkozunk magával a tartós […]

By |október 22nd, 2010|Egypercesek|0 Comments

„HEGYEK, FÁK, FÜVEK…” 

Ültünk Kedvesemmel az Egyeskő tetején, s közben valami kimondhatatlan boldogság és megnyugvás áradt szét közöttünk. Részben a sikeres feljutás öröme, részben az a csodálatos és lélegzetelállító kilátás, ami innen a szirt tetejéről nyílik a környező tájra: az Öcsém-hegy híres ördögmalmaira, a kicsit távolabb húzódó Hargita vonulataira, a hegyláncok közt elterülő völgyekre, medencékre, a Nagy-Hagymás meredek […]

By |október 25th, 2009|Beszámolók, Egypercesek, Túrák|0 Comments

ÖRDÖGÜSTÖK

Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 1999/41. számában jelent meg.

A szűk és meredek sziklaszorosokban, barlangokban, ahol nagy sebességgel és energiával áramlik a víz, viszonylag gyakori karsztforma az ördögüst. Itt a víz oldóhatása mellett még nagyobb jelentősége van az általa szállított törmelék korráziós tevékenységének.
A lebegtetve, vagy a mederfenéken csúsztatva, görgetve szállított törmelék ugyanis a […]

By |október 7th, 2009|Egypercesek|0 Comments

SZEKÉROLDALAK

Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 2003/7. számában jelent meg.

A Rila-hegységben fakadó Iszker előbb áthalad a Szófiai-medencén, majd átvágva a Nyugati-Balkán hegységet, a Vracai-hegység vadregényes szurdokvölgyében kanyarog Kurilo és Mezdra kisvárosok között, amit maga mélyített ki.
A sziklakatlan északi szélén a meredek hegyoldalban hirtelen tűnik szemünk elé a népnyelv által szekéroldalaknak (Ritlite-nak) nevezett függőleges […]

By |február 15th, 2003|Egypercesek|0 Comments

MULANDÓSÁG ÉS ÚJJÁÉLEDÉS MINT SZENZÁCIÓ – A virágzó katasztrófaturizmus

 

A vulkánokon tett kirándulások során maguk az emberi méretekhez viszonyított arányok azok, melyek leginkább lenyűgöznek. A megállapítás különösen igaz akkor, amikor a tűzhányó tevékeny, s mi magunk is részesei vagyunk a változásoknak. Tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy szinte nincs két egyforma kirándulás. A kitörések, illetve az azok nyomán bekövetkező változások minduntalan meglepetésekkel szolgálnak. Ha az egyik alkalommal […]

By |november 26th, 2001|Dokumentumok, Egypercesek, Vulkánok, Vulkánokról általában|0 Comments

FOLYÓTORKOLAT A DÉVÉNYI „SZÉLVÁRNÁL”

Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 2001/6. számában jelent meg.

A folyók mozgási energiájuk révén képesek a mederfenéket és a mederoldalt megbontani, és onnan a kőzetanyagot magukkal szállítani, s e hordalék aztán maga is részt vesz a meder alakításában.
A folyók oldott és szilárd halmazállapotú hordalékot szállítanak, s ennek anyagától, mennyiségétől függően változik a […]

By |február 6th, 2001|Egypercesek|0 Comments

ALSTONIT

Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 2000/47. számában jelent meg.

A karbonátos ásványok közé tartozó aragonitnak – külső megjelenése szerint – több típusa is van, ebből az egyik az alstonit. Nevét a westmorlandi (Anglia) Alston Moore településről kapta, ahonnan jellegzetes formái kerültek elő. (Ezen kívül szokták még bromlit névvel is illetni.)
Az áttetsző, üvegfényű, nem […]

By |november 18th, 2000|Egypercesek|0 Comments