Egypercesek

Rovatunkban rövid, képmagyarázatokat, bővített képaláírásokat találhatsz. Az itt megjelenő írásaink alapját az Élet és Tudomány folyóiratban immáron több mint egy évtizede rendszeresen megjelenő hátlapcikkeink szolgáltatják. Természetesen ezeken kívül is megjelentetünk itt rövid írásokat, Örkényi meghatározással élve ún. „Egyperceseket”.

GIPSZ

A leggyakoribb szulfát ásvány (CaSO4 x 2H2O). Tökéletesen hasad, rendkívül puha, körömmel könnyen karcolható. Monoklin rendszerben kristályosodik, s gyakran alkot ikerkristályokat, például fecskefarkot, andráskeresztet, rózsát, montmartre-it, stb.
Színe a benne található szennyeződések szerint az áttetszőtől a fehéren át a feketéig szinte bármilyen lehet. Megjelenésére egyaránt jellemző az oszlopos, táblás, tűs vagy lencse alak. Átlátszó monoklin változata a […]

By |március 25th, 2015|Egypercesek|0 Comments

SZFALERIT

A szfalerit szabályos rendszerben kristályosodik. Sűrűsége 3,9 – 4,2. Színe a kritályrácsába épülő egyéb elemektől függ. Például a fekete változat a vastól kapja színét, neve a marmatit. Tág hőmérsékleti határok között képződik. Szulfidos ércesedésekben kisebb-nagyobb mennyiségben mindig jelen van. Gyakran galenittel együtt jelenik meg. Lengyelországban tömegesen előforduló darabjai csiszolva látványos példányai lehetnek az ásványgyűjteményeknek. A Kárpátokban […]

By |március 24th, 2015|Egypercesek|0 Comments

RODOKROZIT

Magyarul málnapátnak nevezik, de az eredeti görög elnevezés is a színre vezethető vissza (rhodokhrosz = rózsaszín). A régen használatos mangánpát név a vegyi összetételére utal. Dél-Amerikában „inkák rózsája” néven hívják, ez pedig a lelőhely szerint alakult ki.
Kémiai összetétele mangán-karbonát, a mangán fontos érce. Színe a rózsapirostól a fehérig változik. A dél-amerikai példányok szépen, szalagosan sávozottak, […]

By |március 24th, 2015|Egypercesek|0 Comments

PIRIT, A „BALGÁK ARANYA”

A szilárd földkéreg negyedik leggyakoribb eleme a vas, melynek egyik legelterjedtebb érce a pirit. Elnevezése az ógörög pür (tűz) szóra vezethető vissza, mely nagy keménységére utal.
Ütésre ugyanis szikrát vet. Régen ezért tűzcsiholásra is használták.
„Balgák aranyának” is nevezik, mert szépen csillogó aranysárga színe miatt sokan összekeverték, illetve keverik az arannyal.
A múlt századi nagy „aranylázak” idején (pl […]

By |március 23rd, 2015|Egypercesek|0 Comments

MALACHIT

Neve a görög malakhé szóból származik, melynek jelentése mályva. Onnan ered, hogy az ásvány színe a mályvalevélhez hasonló. De vannak, akik nevét a szintén görög malakosz szóból eredeztetik, mely puhát jelent. Valóban nem túl kemény ásvány, a Mohs-skála szerint 3,5 – 4 között változik.
Már az ókori Egyiptomiak is ismerték és használták arcfestékként, napjainkban pedig a […]

By |március 22nd, 2015|Egypercesek|0 Comments

SZÉLMARTA KŐGOMBÁK

Románia egyik geológiai érdekessége a Keleti-Kárpátokhoz tartozó Bucsecs-hegység lepusztuló platóján 2240 méteres magasságban található Babele-sziklacsoport (lásd a fenti képen). A triász-jura korú mészkőre itt homokkő rétegek (flis) és vulkáni kőzetek települtek. A hegység felgyűrődésekor az üledékes kőzetek maguk fölött emelték ezeket a kőzetkifejlődéseket is. Az elsősorban glaciális jellegű lepusztulási folyamatok során a magmás eredetű kőzetrészek […]

By |március 22nd, 2015|Egypercesek|0 Comments

A MEGCSONKÍTOTT FÖLDVÁRI ALADÁR-BARLANG

Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 2015/10. számában jelent meg

Az idén 30., a világörökségi státusz elnyerésének pedig 20. évfordulóját ünneplő Aggteleki Nemzeti park területén, Bódvarákó szomszédságában található a semmivel össze nem téveszthető, csapott tetejű Esztramos hegy. Belsejében egykoron működő vasércbánya tárta fel többek között a Rákóczi-barlangokat, míg a hegy tetején 1948-1996 között üzemelő […]

By |március 4th, 2015|Egypercesek|0 Comments

FLOROIU DUZZASZTÓGÁT

Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 2015/2. számában jelent meg.

A XX. század közepén számos duzzasztógátat építettek Romániában, kihasználva a hegyi folyóvizek hidroenergetikai potenciáját. Ekkor épült a Dregán festői szépségű völgyében a Kolozsvár-Nagyvárad közötti főút nagysebesi leágazásától déli irányban 21 kilométerre egy völgyszűkületben körülbelül 750 méteres tengerszint feletti magasságban Románia legmagasabb duzzasztógátja, mely eléri […]

By |január 10th, 2015|Egypercesek|0 Comments

HERCULANEUM ARCA

Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 2013/34. számában jelent meg

A világ leghíresebb vagy inkább leghírhedtebb vulkánkitörésének kétségkívül a mai Nápoly fölé magasodó Vezúv Kr. u. 79 augusztusában bekövetkezett kataklizmáját tartjuk.
A tűzhányó egyfelől rettenetes, emberéletek ezreit követelő pusztítást végzett, de paradox módon hihetetlen épségben konzerválta a pusztulás pillanatát. Így – hála a régészet tudományának […]

By |augusztus 23rd, 2013|Egypercesek|0 Comments

SOČA-FOLYÓ SZURDOKVÖLGYE

Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 2013/12. számában jelent meg.

Soča Európa egyik legszebb folyója, a szlovéniai Júliai-Alpokban, a Trenta-völgyben ered 873 méteres tengerszint feletti magasságban, körülbelül 30 kilométerre Bovec fölött.
Magyarországról sokan keresik föl, mivel közel van déli határunkhoz, és több utazási iroda is szervez oda, illetve a környékére a vadvízi túrák szerelmeseinek különböző programokat.
Vadregényes környezete, […]

By |március 15th, 2013|Egypercesek|0 Comments