A sokáig a világ legszebb barlangjának tartott Sátorkőpusztai-barlang jelenleg az eredetihez képest már csak torzó állapotban látható, mégis sok laikust és szakembert vonzanak megmaradt képződményei és formakincse. Bár régóta ismert, szakmai jellegű vizsgálata váratott magára. Ásványvizsgálati eredmények nem ismertek, így csak a felfedezők leírására (Jakucs L., Venkovits I.) hagyatkozva ment át a köztudatba a barlangot kitöltő ásványok jellege, az eredeti kiválások csak néhány rossz minőségű fekete-fehér fotó alapján képzelhetők el. A 2005-ben végzett vizsgálatok alapján sikerült megalkotni a barlang kialakulására és környezetének fejlődéstörténetére vonatkozó új elméletet, melyet az egyes fázisok alapján foglalunk össze.

1. Késő-triász – korai-kréta → Anyakőzet (paleotalajokkal tagolt dachsteini mészkő) és mezozós (jura: mészkő, radiolarit, kréta: márga) fedőkőzetek keletkezése.

2. Késő-kréta → Tektonikai folyamatok, majd ősi lepusztulási felszín létrejötte.

3. Késő-kréta vége → Fiatal mezozós rétegek (kréta-jura) zömének lepusztulása, felszíni karsztosodás (mára lepusztult formakiccsel) törésvonalak mentén vörös kalciteres és cseppkő kitöltések keletkezése.

4. Késő-kréta – Korai-eocén → Felszíni karsztformák és üregek létrejötte, egyes üregek kalcitos mészkőtörmelékkel történt kitöltődése (Barlang legfelső szintjét preformáló lapos, ferde hasadék).

5. Középső-eocén → Tengerelöntés, triász mészkő befedődése, előző fázis üregeinek kitöltődése tengeri üledékekkel, részben kalcitkitöltéssel váltakozva. Barlangban üledékes hasadékkitöltések (Ferde-terem).

6. Korai-oligocén → Vulkanizmus, mikro-boxwork kalciteres hálózat létrejötte. Strázsa-hegy területén és környékén az eocén üledékek részleges lepusztulása az infraoligocén denudáció hatására (Tokodi Formáció alsó szintjéig).

7. Késő-oligocén – korai-miocén → Süllyedő területe, tengeri üledékképződés (homokkő, homok, agyag), fedett mélykarszt létrejötte. Tektonikai folyamatok, környezetben dácitos-andezites vulkanizmus, makro-boxwork kalciteres hálózat létrejötte (breccsazóna, hézagok kitöltődése helyenként pirittel, általánosan kalcittal, helyenként barit).

8. Késő-miocén – pannon → Strázsa-hegy blokkos kiemelkedése, miocén-oligocén fedőüledékek lepusztulása a hegy területén.

9. Pliocén → Boxwork zóna alsó szintjében üregesedés, majd az üreg összeszakadása, felső szinten konzekvencia üreg létrejötte (mai Benedek Endre-terem).

10. Pliocén – korai-pleisztocén → Felszakadt zóna tetőzónájában új üreg kialakulása korlátozott oldás során (kalciterekkel bezárt mészkőblokkok).

11. Középső-késői-pleisztocén →

11.a → Strázsa-hegy további, szakaszos emelkedése, karsztvízszint csökkenés. Agyagos oligocén üledék bemosódása a Kővirág-terembe, ezen vörös cseppkőkéreg, rajta dolomitos üledék(cseppkő)borítás.

11.b → Karbonátos borsókő bevonatok keletkezése

11.c → Kalcitos anyagú gipszképződmények (kérgek, oszlopok, cseppkövek), gipszkristályok keletkezése (helyenként borsókővel váltakozva), néhol aragonit kiválása.

11.d → Felső zónák gömbüstrendszerének kioldódása meleg, CO2 dús pára feláramlás nyomán, kondenzvíz korrózióval. Karbonátanyagú oszlopok kialakulása (Nagyakna zónája). Középső szakaszok cseppkövesedése

11.e → 1946-tól emberi beavatkozás

Sásdi László
(Magyar Állami Földtani Intézet
1143 Budapest, Stefánia út 14.)